Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 5. (Pannonhalma, 2017)
II. Közlemények
Újabb forrás Tolnai Máté középkor végi rendi reformjához 111 könyvtára számára – végezetül így került a kódex mai őrzési helyére, Gyulafehérvárra, a Batthyaneumba. 6 A két kéziratban olyan iratmintákat válogattak össze a szerkesztők, ame-lyek a prímási szék bírósági gyakorlatában gyakorta előforduló ügyeket tar -talmaztak. Miután a peres ügyek elintézésének első fokú (primae instantiae) fóruma a püspöki szentszék volt, nem meglepő, hogy elsősorban az esztergomi érsek közvetlen (ordinariusi) joghatósága alá tartozó ügyek kerültek a gyűjteménybe. Mivel azonban a prímás legkésőbb 1394 óta egyben született pápai legátus is volt, továbbá számos, más egyházmegye területén lévő egyházi intézmény exemptio révén első fokon tartozott hozzá, a kor esztergomi főpapja, Bakócz Tamás, valamint az ő helynökei valójában kiterjedt jogosítvá-nyokkal rendelkeztek. Nem ritkák azonban a gyűjteményben a más püspöki szentszékekről fellebbezés vagy áthelyezés révén az esztergomi helynök elé került ügyek sem. A perek eldöntése ekkor már rendesen az érsek vikáriusá-ra hárult mint bíróra, a helynökök közül a már említett Nyási Demeter egy -ben segédpüspök (címzetes püspök) is volt, azaz a püspöki ordó hoz kötött tevékenységekben is helyettesíthette gazdáját. Eszerint bencés vonatkozású darabok felbukkanását a két formuláskönyvben több tényező is indokolhat-ja. Előfordulhatott, hogy az érintett monostor közvetlenül az esztergomi ér -sek püspöki joghatósága alatt állt (pl. Garamszentbenedek), de az is, hogy az apátság ugyan más egyházmegyében feküdt, de exemptió ja révén közvetle-nül az esztergomi érseknek volt alárendelve (pl. Zalavár); végezetül pedig az esztergomi vikárius legátusi minőségében is helyettesíthette delegált joghatósággal az érseket, Pannonhalma nullius exemptió ja ez utóbbit igényelhette. A formuláriumban ugyanis valóban több olyan esetet is találunk, mely ezen kazuisztika valamelyik kategóriájába sorolható be. Az egyik ilyen eset – a 18. századi tudományos infrastruktúrának hála – eddig sem volt ismeretlen a történetkutatás előtt. 7 Arról a beszámolóról van szó, mely szerint Tolnai Máté apátot fékevesztett kóbor szerzetesek (fratres mali, qui nuper ordines suos apostataverunt et licenciosi ac voluptuosi vivunt [...] et eorum superioribus se inobedientes reddiderunt) a Szentszéknél – ezúttal a római Kúriában – feljelentették és különféle bűnökkel vádolták meg, és ezért a szentatya Rómába idéztette a reform vezéralakját. Ezt követően néhány pannonhalmi szerzetes megjelent az esztergomi káptalan előtt, s előadták, hogy Máté apát gyalogolni gyengesége okán nem képes, lovagolni meg sohasem is szokott (quia ipse dominus abbas nunquam usum equitandi habuisset et alias esset adeo debilis fragilisque nature, ut, si pedibus Curiam Romanam versus 6 Bónis (1973–1974), 89–101. 7 A kéziratokból Bónis regesztái is napvilágra hoztak azóta néhány bencés vonatkozást. 1500-ban pl. Tolnai böjti étkezési és öltözködési könnyítést kapott a bencés rendi vizitátortól: Bónis (1997), 3807. sz.
