Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 5. (Pannonhalma, 2017)

II. Közlemények

112 Szovák Kornél iter arripiat, speciale periculum persone sue evadere non posset...), Rómába hát személyesen nem mehet el. Az esztergomi káptalan erre szabályos erkölcsi bizonyítványt állított ki számára, melyben röviden összefoglalta az apát pá-lyáját, elmondta, hogy civilként is fölöttébb tisztességesen élt, „most azonban, hogy szerzetes lett, olyannyira mély vallásosság lett úrrá rajta, hogy már-már szent életet él (sanctam ducat vitam), hogy mintegy a földkerekség (orbis)8 ös z ­szes szerzetesei elé afféle tükörként lett állítva (velut speculum orbis omnium religiosorum antepositus est), egyedüli e széles Magyarországon, aki Szent Be-nedek Rendjének sok éve már megrendült és alantas vágyak szakadékába zu -hant szerzetét minden erejével igyekszik megreformálni és” – fejeződik be az idézet – „ugyanazon Szent Benedek atya igaz tanításának útjára és engedel-mességére visszavezetni.” A darab ugyan keltezetlen – ez formuláskönyvek -ből eredő források esetében éppenséggel nem meglepő –, feltehető azonban, hogy 1512 előtt bocsájtották ki, leginkább az egyszerű apáti cím használa-ta miatt – lévén, hogy 1512-től fogva Tolnai joggal használhatta a monostori unió főapáti címét.9 Ezen keltezést egy másik tényező is megerősíti. A Rendtörténet apróbetűs apparátusa arról is szabatosan tájékoztat, hogy a rendi levéltárban a forrásnak – a közreadók megítélése szerint feltételezhe-tően valamelyest hibás – másolata van meg a 18. század végéről, pontosab -ban 1777-ből, amikor is egy (Zala)szentgrótról keltezett levél mellékleteként a szépen írott másolatot Batthyány Ignác gróf, akkor még egri nagyprépost, később gyulafehérvári püspök elküldte Pannonhalmára.10 A tudós törté -netbúvár nagyprépost feljegyzése szerint azt egy olyan kéziratból másolta a pozsonyi káptalan könyvtárában, mely többnyire 1510 körüli okleveleket tartalmaz, és melynek a külső borítóján régies kézzel a „Stilus fori ecclesias-tici Mathei Benezthy”, tartalmat összefoglaló cím olvasható. A levélből arra is fény derül, hogy Pozsonyban a káptalani könyvtár jogi kötetei között a 154 ­es szám alatt kapott helyet. Szentiványi Catalogus concinnus a szerint – igaz ugyan, hogy már nem a pozsonyi 154-es, hanem a gyulafehérvári 152-es szá-ma alatt – a Batthyáneum kéziratai között valóban szerepel is Beneéthy Máté Formularium a, mely tényleg kevéssel 1512 előtt keletkezett, és a benne olvas-ható darab egyébként is mindenben megfelel a Batthyánytól a pannonhalmi 8 Az alább idézett kiadás figyelmeztet az apparátusban: „másolat – melyben nyilván néhány erősebb hiba van”. A kézirat ismeretében immár világos többek között, hogy orbis helyett oculis (ti. omnium religiosorum ) olvasható a forrásban, amivel a grammatikai rend is hely­reáll. 9 PRT III, 616. A rendtörténészek a levéltárban lévő másolat megjegyzése – ez minden bi-zonnyal Batthyány Ignác írása – alapján, de közelebbi megokolás nélkül 1508-ra keltezték az oklevelet, vö. uo. 67–68.10 PFL AA, Fasc. 58. nr. 132. A fotómásolatot Dénesi Tamás igazgató úr szívességének köszö­nöm.

Next

/
Thumbnails
Contents