Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 5. (Pannonhalma, 2017)
II. Közlemények
102 Bakos Gergely a limoges-i Saint Martial-apátság apátja. 5 Neki köszönhetjük Petrus Venera bilis leveleinek és költeményeinek összegyűjtését . Jóllehet Poitiers-i Péter arabul aligha értett , azonban latintudása miatt több arabból latinra fordított szöveg latinságát javíthatta. A fordítócsoport egy másik tagja volt Toledói Pé-ter (Petrus Toletanus, 11. század – † 12. század), aki arab nyelvtudását talán mozarab származásának köszönhette. 6 Az elkészült Korán-fordítás Petrus Venerabilis néhány írásával együtt az úgynevezett Toledói gyűjteményben (Corpus Toletanum vagy Collectio Toletana) olvasható. 7 E gyűjtemény egyik darabját, melynek címe Epistola Sarraceni et Rescriptum Christiani, Róbert Toledói Péterrel és Poitiers-i Péterrel közö-sen fordított latinra. Egy nevezetes (valószínűleg képzeletbeli) levélváltásról van szó egy muszlim s egy arab keresztény között al-Kindi tollából. 8Az al-Kindi szövegének latin változatán végzett munkáján túl lehetséges, hogy Poitiers-i Péter rendezte egésszé a Toledói gyűjtemény t. Elképzelhető, hogy apátja számára kivonatokat készített Petrus Summa totius haeresis Saracenorum című művéhez. Az azonban minden kétséget kizáróan bizonyos, hogy az iszlám vallás megcáfolásához egy fejezetcímekre osztott (capitula), részletes vázlatot készített Petrus számára. 9 Amint az itt közölt, Péter apátjának 1145-ben írt leveléből kiderül, e feje-zetbeosztás első változata elveszett, ezért Péter újrafogalmazta azt. 10 A levél három fő részre osztható. A címzés és üdvözlet (1.) után néhány megjegyzés következik, melyek Poitiers-i Péter és apátja szoros kapcsolatát tanúsítják (2.). A középső részben (3.) beszél a tervezett iszlámellenes vitairat, a Liber contra sectam fejezetbeosztásáról. Végül a levelet jókívánságok (4.) zárják. 5 Szent Martialis a 3. században volt Limoges püspöke, régóta tisztelték őt ott, ünnepe a római katolikus kalendáriumban június 30-ára esik. Sírja fölé épült a 11. században a róla nevezett apátság. 6 A mozarab kifejezést a 19. századtól kezdve az Ibériai-félszigeten, egykor arab uralom alatt élő keresztényekre használjuk. Közülük sokan megtanultak arabul; arab nevek vise-lése tanúskodik arról, mennyire „arabizálódtak”. Saját szertartásrendjük, az ún. mozarab liturgia a mai napig fönnmaradt. A mozarab műveltség nyelve egy ideig a latin volt. Arabra fordították a Bibliát. Egyik központjuk Toledo volt. Toledói Péterről mind Reinhold Glei, mind James Kritzeck szerint nagyon keveset tudunk. Azonosítása más, a korból ismert személlyel nem bizonyítható. Korábbi őt illető megjegyzésem ilyen értelemben javítandó, lásd Bakos (2016), 40. 7 Bibliothèque de l’Arsenal, Párizs, MS 1162. E kódex 1145 körül íródhatott, minden bizony-nyal a gyűjtemény eredeti kéziratáról van szó. Ebben található az első latin nyelvű Ko -rán-fordítás. A gyűjtemény részleges kritikai szövegkiadását, valamint német fordítását lásd Petrus Venerabilis (1985). Vö. Kritzeck (1964). 8 A szerző nem keverendő össze a 9. században élt muszlim filozófussal. 9 Szövegét és német fordítását lásd Petrus Venerabilis (1985), 232–239. 10 A Liber contra sectam sive haeresis Saracenorum tanúsága szerint Petrus nem követte min-denben Péter beosztását. Míg a ránk maradt kézirat két könyvből és egy előszóból áll, a clunyi apát titkára négykönyves beosztást vázolt föl.