Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 3. (Pannonhalma, 2015)
II.Közlemények
SZENT MÁRTON TANÍTVÁNYA 95 tették a testet, egy sas őrizte a tetemet, később egy idős asszony egy rejtekhelyen eltemette. 16 Florentius ekképpen menekült meg a mártírhaláltól, majd különböző viszontagságok után – a Rhô ne folyón Isten segítségével, korhadt bárkán kelt át – érke zett meg Tours-ba, ahol a pannóniai születésű püspökhöz, Mártonhoz igyekezett. A szent életű tours-i püspököt egy angyal értesítette a férfi jöveteléről és arról, hogy pappá kell majd szentelnie őt. Florentius belépett a templomba, ahol Márton misézett, leborult, majd imádságát befejezve, a szenthez vonult, áldását kérve. Márton felismerte a látomásban már megjelent férfit, és örömmel befogadta. Meggyőződött jámborságáról és meghallgatta kalandjait, majd pappá szentelte – ez a jelenet látható az említett miniatúrán. Florentius hamarosan újabb látomást látott: a Loire feletti Glonne nevű hegy barlangját ellepték a kígyók. Miután a csúszómászókat elűzte, megtelepedett a hegyen, kápolnát emelt, amelyet Szent Péternek és az apostoloknak ajánlott, remeteként élt ott, és sok csodát tett. Továbbra sem feledkezett meg arról, aki őt pappá szentelte: minden évben meglátogatta Szent Mártont Tours városában. Egy ízben Murus (Saumur) városának lakóit egy hatalmas kígyó tartotta rettegésben, amely állatokat és embereket falt fel. Szent Márton és Szent Florentius közösen imádkoztak Istenhez, hogy mentse meg az embereket a csapástól, majd Szent Márton elküldte tanítványát, hogy Isten nevében parancsolja meg a kígyónak: távozzon. Szent Florentius a kereszt jelével űzte el a szörnyeteget, amelyet nem is láttak többé a környéken. Florentius 367. szeptember 22-én halt meg. Testét a Mont-Glonne-on, saját kezével épített kápolnában helyezték végső nyugalomra. 17 Szent Florentius, akárcsak Szent Márton, katonaként kezdte pályafutását. Márton életrajzírói (Sulpicius Severus, Nolai Szent Paulinus, Tours-i Szent Gergely) a szent aszketikus, elvonult, remete életmódját hangsúlyozzák; olyan szentet állítanak az olvasó elé, aki püspökként a vidéken élő, még pogány lakosság megtérítését tekintette fő hivatásának.18 Szent Florentius szerzetesként és hittérí tőként is méltó tanítványa volt az őt pappá szentelő Szent Mártonnak. A kígyók 16 Szent Flórián 304. május 4-én halt mártírhalált. 17 A kronológia több helyütt megbicsaklik: a legenda szerint Szent Florentius 123 évig élt (244-től 367-ig.). 60 éves volt, amikor elbúcsúzott testvérétől (304-ben), halálának feltételezett időpontja pedig 367. szeptember 22. Szent Márton 304-ben még meg sem született, csak 12 évvel később, 316-ban, és Florentius halálának időpontjáig be sem töltötte a tours-i püspökséget. (371-ben lett Tours püspöke, és 397-ben halt meg.) Louis Réau (Iconographie de l’art chrétien, III/1, 504–506) Szent Florentius halálának időpontját 390-re teszi. Szent Florentius legendájáról és tiszteletéről lásd HAMON (1971): http://www.persee.fr/doc/ bec_0373-6237_1971_num_129_2_449894 (Letöltés ideje: 2015. október 26.); LCI 6, 247–248; Bibliotheca Sanctorum V. 854–856; Iconographie de l’art chrétien, III/1, 504–506; DOYÉ (1929) I. 389, 2. 18 MEZEI (2006), 96–101. http://doktori.btk.elte.hu/hist/mezei/diss.pdf (Letöltés ideje: 2015. október 19.)
