Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 3. (Pannonhalma, 2015)
II.Közlemények
96 T. ORGONA ANGELIKA kiirtásának visszatérő motívuma legendájában erre a küldetésre, „civilizátori” munkájára utal. 19 Élt tehát egy férfi a Pannóniával szomszédos Noricum tartományban, akit Isten megmentett a mártírhaláltól és a Pannóniából származó Szent Mártonhoz vezérelt, aki őt pappá szentelte. Isten csodálatos küldetést rendelt számára: egy folyó feletti hegy megtisztítását a kígyóktól, azaz, a pogány lakosság keresztény hitre térítését. Nos, nem nehéz felfedezni a párhuzamot a Mont-Glonne-ról a kígyókat, azaz a pogányságot kiűző Florentius és a Mons Saceren megtelepedő, a magyarországi evangelizációban kulcsszerepet játszó szerzetesek között. Szent Florentius a pannonhalmi bencés apátság patrónusának, Szent Mártonnak volt a tanítványa, legendájának egyik fő vonulata a Szent Mártonhoz fűződő kapcsolat. Fontolóra véve mindezt, elképzelhető, hogy a pannonhalmi pecsétnyomó Szent Mártont ábrázolja, amint felszenteli a jobbjánál térdeplő Szent Floren tiust; a felette látható, dicsfénnyel övezett madár a Szentlélek galambja. A püspök balján álló, korsót tartó pap vagy szerzetes feltűnése a pecsétábrán magyarázatot igényel. Jelenlétét indokolhatja, hogy a vésnök Szent Márton személyét szándékozott központi figurává emelni. A Szent Florentiusként és a Szentlélek galambjaként értelmezett szereplők a kompozíciót aszimmetrikussá tették volna, ezért a főalak másik oldalán elhelyezett egy újabb mellékfigurát, aki feltehetően a szertartásnál segédkezik. 20 Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ha a pecsétnyomó valóban egy ordinációt ábrázol, akkor ezzel az apátság egy fontos privilégiumára, exempt voltára utalhat, azaz arra, hogy a Szent Istvánnak tulajdonított kiváltságlevéllel a monostor a püspöki joghatóság alól mentességet nyert, melynek értelmében szabadon választhatta meg a papi rend szentségét kiszolgáltató püspök személyét. 21 Szent Florentius története nem szerepel sem Szent Flórián, sem Szent Már-19 A szent teljes legendáját tartalmazza egy 11. századi kézirat, ezenkívül 12. és 13. századi forrásokban is fellelhető, utóbbiak szövege azonban részleges. A bollandisták gyűjteményében a szeptember 22-ei dátumnál, Florentius ünnepnapjánál szerepel életrajza. Szent Florentius tisztelete Franciaországban terjedt el a középkorban. Az első monostort feltehetően az 5. vagy 6. században alapították a Mont-Glonne-on. A normann betörés miatt az itteni közösség Burgundiába menekült. 950 körül új monostort alapítottak Saumur erődítményének falai között (Saint-Florent du château de Saumur). 1026-ban Anjou grófja, III. (Fekete) Fulkó felgyújtotta a kolostort, ezért ismét új helyen építették fel, a korábbitól nem messze, amelyet Saint-Florentle-Jeune-nek neveztek el. (Ettől fogva Mont-Glonne monostorát Saint-Florent-le-Vieil néven emlegették.) 1077-ben Vermandois grófja a szent földi maradványait Saint-Florent-le-Jeuneből a picardiai Roye káptalanába vitte, ahol azok 1475-ig maradtak. HAMON (1971), 215–218, 226. 20 Felmerülhet, hogy a püspök balján esetleg Szent Flórián áll, ennek azonban ellentmond, hogy az ő feje körül nem látható dicsfény. 21 Szent István király pannonhalmi kiváltságlevele, 1001/1002, in Árpád-kori oklevelek, 103–105. ÉRSZEGI Géza fordítása.
