Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 3. (Pannonhalma, 2015)
I.Tanulmányok
60 SZENDE LÁSZLÓ vonatkozó emlékeket egyesíteni és megóvni” –, de Pulszky nem kívánt megválni a svéd király pénzétől. 86 Szétfeszítené a tanulmány kereteit, ha felsorolnánk a Rómer közreműködésével a Nemzeti Múzeum állományába került tárgyakat. Éles szemmel járta a vidéket, javaslatot tett gyűjtemények vagy éppen akkor előkerült leletek megszerzésére.87 1874-ben megvásárolták Ráth Györgynek a több száz őskori bronz tárgyból álló gyűjteményét.88 Ő figyelt fel a leghíresebb magyarországi bronzkori többrétegű tell-településnek, a tószegi Lapos-halomnak a jelentőségére, nevéhez köthető annak első kutatása is.89 Komoly gyarapodás figyelhető meg a később ismertetésre kerülő VIII. Nemzetközi Ősrégészeti és Embertani Kongresszusnak köszönhetően, az eseményen kiállított magángyűjtők számos tárgyat a Nemzeti Múzeumnak adományoztak. 90 A feldolgozás összetett és sokrétű feladatát Rómer lelkesen végezte; ha fontosnak ítélte, akkor már aznap leltározott.91 A már többször említett Archaeo logiai Értesítő révén minden új szerzemény rögtön tudományos közkinccsé vált. Fáradhatatlanul harcolt azért, hogy a magyar tudomány kitörjön a Kárpátok bércei közül. „Szégyen pirulva olvastam nem régen külföldi lapokban azon szemrehányást, hogy Magyarország tudósai a római műemlékek tudományos kutatását és ismertetését egészen elhanyagolják és míg a nyugati mívelt nemzetek ezen érdekes és fényes történelmi korszaknak minden figyelmet szentelne” – idézte fel keserűen a kutatás akkori helyzetét.92 Nehezen viselte, hogy a magyarországi emlékanyagot külföldi tudósok publikálták. „...s ha szégyenpír nélkül eltűrhetjük, hogy ismét Mommsenek jőjjenek hazánkba a római feliratokat hitelesítendők 86 Rómer Flóris levele Pulszky Ferenchez, 1876. március 30. MNM TA, Érem- és Régiségtár Iratanyaga, 65/1876. 87 „Ez évi [1870] jul. 4-kén Zank Mihály, sz.-erzsébelfalvi (hammersdorfi) földmíves, az oda való szőllők alatt, két szántóföld határos barázdájában 8 mázsányi elásott fémrögre és töredékre bukkant [...] A leletnek csakhamar híre terjedt az újságokban, és jul. 16-kán Pestről Rómer Flóris tr., pesti n. muzeumi régiségosztály-őr s egyetemi tanár megjelent N.-Szebenben, hogy a leletet a m. n. muzeum érdekében szemügyre vegye s illetőleg megszerezze. Ismert kitűnő tudósunk 17-kén szép számmal válogatott össze tárgyakat...” Archaeologiai Értesítő, 1870, 2/13. 269–270. 88 „A magyar n. muzeum érem- és régiségosztályának ez évi szerzeményei legérdekesbjei közé kétségen kivül azon bronz-tárgyak tartoznak, melyek Ráth György gyűjteményéből a nemzeti intézet részére 5000 frtnyi vételáron szereztettek meg. A tekintélyes gyűjtemény nem csekély feltűnést okozott a bécsi világtárlaton...” ORTVAY (1870), 214–215; KEMENCZEI (2002), 28–29. 89 BÓNA (1979–1980), 83; KEMENCZEI (2002), 30. 90 KEMENCZEI (2002), 29–30. A Pécs-Makárhegyen végzett őskori ásatás leletanyaga is így került a Nemzeti Múzeumba. V ITÁRI-W ÉBER (2015), 444–445. 91 Erre jó példák az Ozora-Tótipusztán veremásás közben talált avar fejedelmi sír leletei. A tárgyak első részét 1871. október 16-án vitte be a terület bérlője, Bisits Mór. Az avar kor kutatása szempontjából nagy jelentőségű leletet Rómer még aznap beleltározta. PROHÁSZKA (2012a), 9–10. 92 RÓMER (1865b), 111; KANOZSAY (1958), 36.
