Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 3. (Pannonhalma, 2015)
I.Tanulmányok
RÓMER FLÓRIS TUDOMÁNYOS MUNKÁSSÁGA 59 Magyarország földműveseihez. „... fontolják meg jól, mennyi régiséget törtek el, és hánytak eddig szét minden haszon nélkül; mennyit lehetett volna nagy áldozat nélkül, egy kis türelemmel és figyelemmel a m. nemzeti muzeum, vagy egyéb főiskolai gyűjtemények számára megmenteni!”80 Az Archaeologiai Értesítő t is fel használta ezen cél érdekében, a folyóiratban Archeológiai levelek címmel önálló rovatot szentelt a vidéki szakkedvelőknek, mai szóval élve az amatőr régészeknek, illetve rendszeresen beszámolt a Nemzeti Múzeumba érkezett leletekről, így próbált kedvet csinálni a példa követésére.81 Számíthatott József főherceg támoga tására,82 aki például az alcsúti kastélyánál folytatandó ásatásokhoz kért tanácsot, amiről a napi sajtó is beszámolt.83 Rómer törekvései eredményesek voltak, mert, mint látni fogjuk, az új tárgyak nagy mennyisége miatt a termeket is át kellett rendezni. Sőt, a Vasárnapi Ujság a gyűjtés egy sajátos aspektusát is megőrizte. 84 Az Éremtár gyűjteményei sok esetben csere útján gyarapodtak, ilyenkor Rómer adott szakvéleményt.85 Ugyanakkor arra is találunk példát, hogy Rómer javasla tát az igazgatóság nem támogatta. Dabóczky Ignác egy I. Lipót-éremért cserébe egy Gusztáv Adolf-pénzt kért, azonban ez utóbbiból a Nemzeti Múzeum csak egy példánnyal rendelkezett. Maga Rómer hasznosnak tartotta volna az ügyletet – „intézetünknek és nevezetesen éremgyűjteményünknek főföladata a hazánkra 80 RÓMER (1866), 204. 81 PAPP (2006) 82 A vele való jó kapcsolatra lásd: FRAKNÓI (1891), 196–199. 83 (József főherczeg mint archaeologus.) József föherczeg köv. levelet intézte jun. 15-én főt. Rómer Florishoz: „Kedves Atyám Uram! Jelentem, hogy tegnap este 7 órakor a kastély előtti lejtőn 2 és egy negyed lábnyi mélységben egy női és egy férfi csontvázat találtunk. A nőin réz karperecz van, a férfié mellett nagyobb cserépedény állott, mely azonban minden elővigyázat mellett szétmállott. A karperecz tojásdad kerületü. Most indulok körútra, de 15-én este hazajövök és megmosom a találtakat. Az edény egy részét talán összeállithatom. Ha ismét egy szabadnapja lenne, ne felejtse el végkép a szegény, de klassikus római földön álló Alcsuthot. Maradok váltig őszinte és háladatos tanítványa: József föherczeg.” – 15-én este R[ómer] Fl[óris] a köv[etkező] táviratot vette a főherczegtől: „Távollétem alatt nagyon érdekessé váltak az ásatások. Több egész edény és ékszer!” Vasárnapi Ujság, 17/28, 1870. július 10., 358. 84 „Mária királyné pogácsája. A belga királyné alcsuti időzése kedélyes szórakozásokkal volt füszerezve. Igy a többi közt kirándultak cseng négyes fogatú debreczeni kocsin a közeli erdőbe, kivétel nélkül mind népies öltönyben; a deli termetü királynénak s a szép Klotild főherczegnőnek kitünően állhatott a fehérmegyei parasztmenyecskék festői ruházata. Ott kint pedig sátort vertek, József főherczeg nyalka pórlegény jelmezében rakta a tüzet, a föherczegnö sütötte a pecsenyét, s a királyné gyúrta a pogácsának valót. Persze, hogy pompásan esett aztán a vigan, tréfák közt folyó lakoma. A szintén meghivott Rómer Flóris – a főherczegi háznak legbizalmasabb embere – zsebre dugott a pogácsák közül egyet. – Nehány nap mulva megtekinté a királyné Pesten a többi közt a muzeum régiségtárát is. Ott látott pedig üveg alatt egy pogácsát o fölirattal: »Mária belga királyné sütötte ekkor s ekkor az alcsuti erdőben.«” Vasárnapi Ujság, 18/37, 1871. szeptember 10., 470. 85 Például egy Linzben élő őrnagy 6 db Claudius Gothicus (268–270) érmet kínált fel cserére. „Az ajánlott változatok gyűjteményünkben hiányozvan megszerzésök kivánatos...” Rómer Flóris szakvéleménye, 1872. január 29. MNM TA, Érem- és Régiségtár Iratanyaga, 10/1872.
