Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 3. (Pannonhalma, 2015)
I.Tanulmányok
44 SZENDE LÁSZLÓ rét14 és Ipolyi Arnoldot, 15 báró Kemény Zsigmondot, 16 Pulszky Ferencet, Ürményi Józsefet,17 Xántus Jánost (róla később még szó lesz) és gróf Waldstein Jánost, 18 illetve Rómer Flórist. Végül Pulszky Ferenc került a Nemzeti Múzeum élére. 19 Az 1814-ben született, német légkörben nevelkedett Pulszky nagybátyjának, Fejérváry Gábornak (1780–1851) a hatására vált műértővé. Szülővárosában, Eperjesen végezte iskoláit, 19 évesen letette jogi vizsgáit, majd nagybátyja egy nagyobb utazást tett vele, amelynek végcélja Itália volt, az antik kultúra ezernyi emlékével. Utazása során mindenhol meglátogatta a múzeumokat, képtárakat és régiséggyűjteményeket, megismerkedett vezetőikkel, a kor számos tudós nagyságával. 1834 elejétől a pozsonyi országgyűlésen vett részt, amely többek közt megszavazta a Nemzeti Múzeum palotájának felépítéséhez szükséges összeget. 14 Henszlmann Imre (1813–1888) a korszak egyik legkiválóbb művészettörténésze az orvosi pályát a szépművészetre és a régiségtanra cserélte fel. A forradalom leverése után 1850-től Londonban élt, ahol a középkori egyházi építészetre vonatkozó tanulmányaival felkeltette a kortársak érdeklődését. 1861-ben visszatért Pestre, majd Székesfehérvárott és Kalocsán végzett ásatásokat. Tevékeny szerepe volt a magyarországi műemlékvédelem megszervezésében. Korának egyik elismert kritikusaként nagyon sok tanulmányt és cikket írt. Egyik fő kutatási témáját a kassai dóm jelentette. TÍMÁR (1990) 15 Ipolyi Arnold (1823–1886), a 19. századi művelődéstörténet egyik nagy formátumú alakja, aki Stummer néven született, az egyházi pálya mellett döntött, tanulmányainak egy részét a bécsi Pázmáneumban végezte, 1847-ben szentelték pappá. Első nagyobb terjedelmű munkája, a Ma gyar mythologia, 1854-ben jelent meg, ebben kísérletet tett a régi magyar hitvilág rekonstruálá sára. Régészeti, művészettörténeti érdeklődése már korán megmutatkozott, kezdeményezte a magyar műemlékek jegyzékének összeállítását. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából részt vett abban a konstantinápolyi misszióban, amely Mátyás király könyvtárának még fellelhető köteteire irányult. 1869-től besztercebányai püspök, 1886-ban, nem sokkal halála előtt nagyváradi püspökké nevezték ki. Jelentős műgyűjtő hírében állt, ezt a tevékenységét itthon és külföldön egyaránt tervszerűen folytatta, ennek eredménye impozáns: 521 kép és festmény, 40 gobelin, 83 perzsaszőnyeg, 219 ötvösmunka, 518 antik edény és számos más egyházi relikvia, 77 régi bútor, 14 000 kötetből álló könyvtár és komoly levéltári anyag. A gyűjtemény egy része végül az esztergomi Keresztény Múzeumba került. IPOLYI EMLÉKKÖNYV (1989) 16 Kemény Zsigmond (1814–1875) nagy múltú erdélyi arisztokrata család sarja, első cikkeit a Nemzeti Társalkodó közölte. A forradalom és szabadságharc alatt képviselő, majd belügymi niszteri tanácsos. A világosi fegyverletételt követően egy ideig bujdosott, végül az osztrákok internálták, majd 1850-ben felmentették. Részt vett az Akadémia munkájában, 1865-től Lipótváros országgyűlési képviselője volt. Publicisztikájával a kiegyezés előkészítését szolgálta, szépírói munkássága következetes fejlődést mutat a romantikától a realizmus felé. Ismertebb művei: Özvegy és leánya, A rajongók, Zord idő. A kiegyezés után háttérbe szorult, a politikai izgalmak felőrölték idegeit. S ZEGEDY-MASZÁK (1989) 17 Ürményi József (1807–1880) császári és királyi tanácsos, alnádor, főispán. A pesti egyetemen jogot tanult. 1830 és 1836 között aljegyző, majd főjegyző Fejér vármegyében. Első alispán 1837-től, a Királyi Tábla ülnöke, majd ítélőmestere, alnádor 1840-től. 1845-től Tolna vármegye főispánja, tisztségéről 1848-ban lemondott. A szabadságharcban nem vett részt. 1848 után a Tisza-szabályozás biztosa, 1861-től Tolna vármegye országgyűlési képviselője, 1876–1880 között Zala vármegye főispánja. (http://tudastar.dfmk.hu/zalaiak?p=1141) – a letöltés ideje: 2015. július 1. 18 Waldstein-Wartenberg János gróf (1809–1876) jogász, Ung vármegye főispánja, műkedvelő festő, műgyűjtő, 1862 óta a Magyar Tudományos Akadémia igazgatótanácsi tagja. (http:// ender.mtak.hu/waldst_h.html) – a letöltés ideje: 2015. július 1. 19 DEBRECZENI-DROPPÁN (2011), 208.
