Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 3. (Pannonhalma, 2015)
I.Tanulmányok
RÓMER FLÓRIS TUDOMÁNYOS MUNKÁSSÁGA 45 A Pozsonyban töltött hónapok alatt fogalmazódott meg benne az elhatározás, hogy ő is közügyekkel akar foglalkozni. 1836-ban a korábbinál is nagyobb európai utazást tett nagybátyjával. A több hónapos út során jártak Ausztriában, Csehországban, Németországban, Angliában, Skóciában, Írországban, Hollandiában és Franciaországban. Hazatérése után, 1837-ben német nyelven (névtelenül) megjelentette Heckenastnál angliai útirajzait, mely nagyon jó kritikákat kapott. 1838-ban, mindössze 24 éves ko rában a Magyar Tudományos Akadémia (ekkor még Magyar Tudós-társaság) levelező tagjává választották. 1839-ben Sáros megye országgyűlési követe lett, és hatásos magyar és német publicisztikáinak köszönhetően az ellenzék táborában hamarosan népszerűségre és tekintélyre tett szert. 1845-ben Bécsbe ment, a császárvárosban élénk társasági életet élt, itt vette feleségül Walter Terézt, egy tehetős bankár leányát. A gazdag hozománynak köszön hetően Pulszky nagy kiterjedésű birtokot és kastélyt (korábban Forgács-kastély, ma: Kubinyi Ferenc Múzeum) vásárolt a Nógrád megyei Szécsényben. Az 1848. március 15-i forradalom idején beválasztották a Közcsendi Bizottmányba, illetve a király személye körüli miniszter, herceg Esterházy Pál államtitkára volt. Minisztere lemondása után egy rövid ideig ő vezette a minisztériumot. A Batthyány-kormány távozását követően pedig az ország irányítását átvevő Honvédelmi Bizottmány földművelés-, ipar- és kereskedelemügy vezetésével megbízott tagja lett. Az osztrák seregek közeledésnek hírére Pulszky Lengyelországba menekült, emiatt rákerült a Habsburg hatóságok által körözött személyek listájára. Végül eljutott az angol fővárosba, ahol azonban a fő célt, az angol kormány Magyarország melletti hathatós beavatkozását nem tudta elérni. Sikerült viszont a különböző lapokba írt cikkeivel az angol közvéleményt a magyar ügy részére megnyerni. Pulszky Ferenc (1814–1897) Főigazgatósága alatt az intézmény hatalmas fejlődésnek indult. A kép lelőhelye: Magyar Nemzeti Múzeum, Történeti Fényképtár