Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 3. (Pannonhalma, 2015)
I.Tanulmányok
34 MEDGYESY S. NORBERT lékét a torony és a főbejárat előtt a kertben helyezzék el ezzel a felirattal: „Hic Jacet Miser Peccator Antonius Herchll. Cui Propitius sit Omnipotens Misericors et Miserátor Dominus. Obiit die ... Anno...” 105 Herchl megemlíti, hogy Székesfehérvárott azt hitték, hogy Körmöcbányáról érkezett. A körmöcbányai születés sejtése szlovák származására utal. Összefoglalás A Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár Kézirattárában őrzött Herchl Antal-éne keskönyv (Bajnai énekeskönyv) nevű kolligátumot névadója vetette papírra 1765 és 1806 között. Első részében egy katolikus énekeskönyv (1765–1767, 1–327.), középső részében Herchl verses önéletírása (328–460.), záró fejezetében pedig 1796 és 1806 közötti levelezésének (461–510.) másolata olvasható. Herchl Antal tót (szlovák) édesanya, Szlávik Mária gyermekeként 1738-ban született a Hont vármegyei Nyék községben. Korpona és Székesfehérvár gimnáziumainak padjait koptatta, majd Budán magántanulóként igen sanyarú körülmények között ablakok alatti litánia-énekléssel kereste kenyerét. Zenei műveltségét mutatja, hogy cla vicordiumon is tudott játszani. Hazatérve Alsó- és Felsőnyék segédtanítójaként kezdte pályáját 1755–1761 között. Ezután Herchl Budán, majd a Fejér megyei Ráckeresztúron és Tordason tartózkodott, ahol Sajnovics Mátyás szolgálatában kántori teendőket végzett. Életének virágkora az Esztergom vármegyei Bajnához kötődik, ahol 1764 és 1773 között vezette az iskolát és a Szent Adalbert-plébániatemplom liturgikus és paraliturgikus, ezzel együtt zenei életét. Itt vetette papírra 1765 és 1767 között a 346 éneket tartalmazó kancionálisát. A Cantus Catholici Szelepcsényi-féle kiadásai (1675, 1703, 1738) és a Kájoni Cantionale (Csíksomlyó, 1676, 1719) énekei mellett Herchl saját alkotású népénekei és énekváltozatai is megtalálhatók ebben a kötetben, amelyet az 1780-ban készített canonica visita tio Cantionale Bajnense névvel illet. Az Ádám-játékot és egy passiós népéneket Herchl tót anyanyelvéről fordította a színmagyar lakosságú Bajna nyelvére. Magiszterünk a báró Sándor család birtokaként prosperáló Bajnára hozatta újdonsült feleségét, és egy kis családi gazdaságot is alapított tanári szolgálati lakása mellett. Oktatói tevékenysége során – az 1761-es conscriptió ból következtetve – 330–350 gyermeket tanított. Emellett kétszer felújíttatta az orgonát, és négy trombitát hozatott a liturgia szépségének emelésére. Munkaköri kötelességként gondozta az örökmécsest, ostyát sütött, ápolta az adventi rorate-misék és a nagyheti szentsír állítás szép hagyományát, jó termésért könyörögve megtartotta a kör-105 Uo., 502.
