Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 3. (Pannonhalma, 2015)
I.Tanulmányok
HERCHL ANTAL ISKOLAMESTER TEVÉKENYSÉGE BAJNÁN (1764–1773) 35 menetet a bajnai szőlőhegy Szent Orbán-kápolnájának ünnepén, május 25-én; halottvirrasztót vezetett, ahová maga írta a búcsúztató költeményeket; felhúzta a templom toronyóráját és harangozott, különösen viharos idő esetén. A koledálás (énekes köszöntés) szokása is élt e közösségben. Herchl Antal a ludimagister i tevékenység mellett Bajna nótáriusi feladatkörét is ellátta, amelynek bizonyítékai – saját önéletírása mellett – a bajnai plébánián máig őrzött Liber Rationum Ecclesiæ ab anno Christi 1761. 213–228. oldalának bejegyzései, amelyek Herchltől származnak. Herchl Antal 1773-ban felfüggesztette oktatói tevékenységét, és hat éven át kasznárnak állott földesura, a Sándor család gyarmatpusztai uradalmában. Ezt követően, 1779–1787 között Sárszentmiklóson lakott, Esztergomban egy telket vásárolt, amit hamar eladott, és Ercsibe költözött. A Szapáry család szolgálatában ott töltött öt esztendőt babiloni fogságként értékeli. Végül 1792-ben Székesfehérvárra költözött, ahol énekeskönyve és önéletírása zárásaként elkészítette levelezésének protocollum át és saját sírjának képét is. A Tárnok filiájaként mű ködött ráckeresztúri Szent Kereszt felmagasztalása-templom kertjében kívánt nyugodni. Herchl Antal gyűjteménye országos szinten az egyik legkiválóbb forrás a kisiskolák és ludimagister eik 18. századi életének, sorsának, munkakörének tanulmá nyozásához. A deákos műveltségű, literátus értelmiségi Herchl Antal nagy műveltségű tanár, kántor, jól verselő és szellemes költő volt. Katolikus hite, egyháza liturgikus és paraliturgikus élete iránt elkötelezett tanítóként – néhány bajnai esztendőt leszámítva – meglehetősen sanyarú életet élt. Élete több mint 68 esztendejéből106 nem sokat tölthetett a katedrán, személye egyesítette a tanító, a kántor, a nótárius és az az uradalmi számvevő tevékenységi körét. Változatos pályáján anyagi helyzete a teljes nyomorúság után úgy gyarapodott, hogy a szabad királyi város, Székesfehérvár polgára lehetett egy saját hajlék és szőlőbirtok lakójaként. Érthető okokból visszavágyott a falusi környezetbe. Herchl családi neve német, büszkén vállalt tót (szlovák) anyanyelvvel, palócföldi neveltetéssel magyarul énekelt és verselt egész életében – döntő többségében magyar anyanyelvi környezetben. Ezáltal vált ő a hungarus-tudat 18. századi tipikus példájává. 107 Énekeskönyvét az 1780-as canonica visitatio Cantionale Bajnense névvel illeti. Ez a terminus technicus a terjedelmes dokumentum fontosságát is kiemeli: e kéz iratban Bajna, a patria megélt vallásosságának, a katolikumon belüli saját arculatának legértékesebb és legfontosabb, ma is énekelhető dokumentumát tartjuk a kezünkben. 106 Herchl Antal halálának dátuma ismeretlen. 107 A hungarus-tudatról vö. KLANICZAY (1973), 19–31.
