Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 3. (Pannonhalma, 2015)
III.Forrásközlések
A SZOCIÁLIS TESTVÉREK TÁRSASÁGÁNAK KRÓNIKÁJA 329 embereknek is tudjunk minél több menlevelet adni, szerezni. Sokáig reménykedtünk, hogy ennek lesz valami foganatja, azonban sajnos csak rövid ideig tartották tiszteletben a svéd Vöröskereszt menleveleit. Amikor azt tapasztaltuk, hogy a Vatikán menlevele többet jelent, a nunciatúra vendége lettem heteken át hasonló munkakörben,100 úgyhogy volt rá eset, hogy este 10 órakor mondták, hogy már ők is szeretnének lefeküdni, menjek már haza. Egy ilyen késő estére Mere Etele fe rencrendi nővér is izgatottan jött a nunciatúrára, hogy megtudakolja, ki a rendőr parancsnok a téglagyári gyűjtőhelyen, ahol százan és százan szoronganak éhezve, fázva, napok óta. Mondta, hogy a rendőrtiszt jelezte, talán ki tudja engedni azokat, akiknek a részére pápai menlevelet viszünk. Ő azonban sajnos már ilyen késő este nem mehet el rendi szabály miatt, de a dolog égetően sürgős, mert másnap reggel 6 órakor indítják az első csapatot deportálásra. Látva a helyzetet, magam jeleztem, hogy elszaladok, csak jöjjön velem valaki. A portásfiú azonnal jelentkezett, és megtettük az előkészületeket az indulásra. A nuncius aggodalmát fejezte ki, hogy ne nő menjen, és akkor hirtelen elhatározással ugrott be az a kispap, aki azóta is a legtöbbet tette a menlevéllel bírók kiszabadítása érdekében. Baránszky Tibor101 teológus a portásfiúval elment, még aznap este 30 embert hazahoztak , másnap reggel még százat, és attól kezdve nap nap után a téglagyárban voltunk, kihoztuk, akit csak lehetett. Baránszky Tibor ment azután Hegyeshalomra Kőhler atya nyomában és ott is mindent megtett, amit lehetett. Hogy mit tapasztaltak, azt Kőhler atya jelentése tartalmazza, amit a Krónikás az előbbiekben közölt. [Mentés mások keresztleveleivel] Amikor a nunciatúra védőleveleit is kezdték semmibe venni és a védett házakból is az embereket elhurcolni, nem maradt más hátra, a végső eszközhöz folyamod tam. Egyik nap reggelén háromnegyed évi belső tusakodás után, hogy iratokat lehet-e „kölcsönadni”, mások használatára átengedni, ami egyik pap szerint helyes erkölcsileg, mások szerint helytelen, – ezen a novemberi reggelen döntöttem, lát va a szorongatott tömegek kétségbeesését: kétes esetekben a szeretet parancsa a döntő. És attól kezdve bekopogtattam hol ennél, hol annál a plébánosnál , hogy engedje meg, hogy nézzek bele az anyakönyvekbe, és hadd kérjek ki egy-egy törvénytelen születésű vagy pedig közönséges nevű emberek keresztleveleiből. Valóságosak a keresztlevelek, hogy azután én mit csinálok velük, az nem az ő gondja lesz. Legtöbb plébános meg értéssel fogadott . A testvérek március óta szétosztot ták már saját irataikat kétségbeesett rászorulóknak. 100 A szövegkörnyezetből nem egyértelmű, hogy Palágyi Natáliáról vagy egy másik szociális testvérről van szó, aki még bejáratos volt a nunciatúrára. 101 Baránszky Tibor (1922–) ekkor másodéves teológus.
