Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 3. (Pannonhalma, 2015)
III.Forrásközlések
330 BALOGH GÁBOR Azután következett el az az idő, amikor kérlelhetetlenül vitték az embereket. Nem voltak tekintettel sem öreg korra, sem mentesítésre, vitték őket. Sokan a testvérek közül elindultak, hogy kimentsék azokat, akiket még lehet. Ebben a munkában az oroszlánrészt Krisztilla testvér vitte, aki fáradhatatlanul hajnaltól késő estig járt házról házra, gyűjtőhelyről gyűjtőhelyre, pályaudvarokra. Az Úristen fáradhatatlan apostolkodása jutalmául megszabadította éppen azokat, akiket ő keresett. Pl. Gölnici Alfonza testvér 102 édesanyját és nővérét is elhurcol ták, ezredes özvegye létére , kormányzói mentesítése és régóta katolikus volta dacára is elcipelték őket. Krisztilla testvér napokon át futkosott utánuk, míg a végén hírül vette, hogy már késő: Gyalog elvitték őket a legnagyobb esőben, sárban Hegyeshalomra. Ott sikerült visszahozni őket, külön autóval és Kőhler atya pápai menlevelével. Négy napon át utaztak haza. 80 ember szorongott a 40 embert befogadó marhakocsiban, köztük több vérhasbeteg leírhatatlan szenvedések között. Mikor hazaérkeztek, elszakadtak egymástól. Gölnici néni rövid idő múlva bekerült az Anyaházba, mi pedig hallottuk, hogy a leányt újra elhurcolták a nyilasok a téglagyárba. Regénybe illő huzavona után végül is egy Síp utcai csillagos házban razziába került, ahol a rendőr azt mondta neki: hogyha katolikusnak született és a szülei is már azok, akkor nincs mit keresnie csillagos házban. Erre Margit103 is hazajött hozzánk. Mi pedig áldottuk a jó Istent, hogy Krisztilla test vér fáradozását ilyen nem várt módon mégis megjutalmazta. Bizonyára Alfonza testvér imádsága is benne van. A krónikás folytatja: December 12. Ágyúakna csapott be a domonkosok templomában az oltár mö götti kórusba. Itt tartják már régebben a szertartásokat, mivel a templom ablakai kitörtek az előző légnyomásoktól. Jácint atya104 szobájába csapott be az akna, kettérepedt az egyik repesz, berepült a kórusba, ahol litániát tartott éppen az atya. A másik repesz az ebédlőbe zuhant, az ott tartózkodó prior 105 egy szilánkot kapott, amely a veséjét szakította fel, és meghalt. Két nő a szentélyben térdelt, lefejezte őket a gránát, az egyik feje elgurult, a másik szétloccsant. – Jácint atya szaladt a szentséget menteni. Neki és a templomban lévő többieknek semmi bajuk nem történt. Mélyen megrendülve imádkoztak. Az egyik nő 22 éves fiatal leány volt, akinek az édesanyja a domonkosoknál főzni segített. Éppen előtte 102 Gölniczi Mária Alfonza (1913–1977) 1952-ig szociális testvér. 103 Alfonza testvér nővéréről, Gölniczi Margitról van szó. 104 Verebélyi Pál Jácint (1912–1986) domonkos szerzetes. 105 A rendház vezetője, szerzetes elöljáró, házfőnök.
