Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 3. (Pannonhalma, 2015)

III.Forrásközlések

288 SZABÓ ANDRÁS PÉTER Függelék: Más főpapok levelei Forgách Zsigmondhoz 17. 1639. szept. 19. Nagyszombat. Lósy Imre 187 esztergomi érsek [Forgách Zsig ­mondnak] Eredeti, saját kezű, a címzésoldal hiányzik. PFL Erdődy cs. 18. cs. Fasc. 61. No. 2807. 188 Ajánlom kegyelmednek szolgálatomat, mint jóakaró fiam uramnak. Isten min­den jókkal áldja meg kegyelmedet! Elég Isten ostora, hogy magunk nemzetének magunk nemzetétől oly nagy rémülésben és rettegésben kellessék lenni, az mineműben vagyon. Ide ki meghitt emberinek azt írja az fejedelem, hogy semmi szüksége nincs hadfogadásra, és nem hogy véteni akarna őfelségének, sőt kedveskedni kíván. Ha vigyáz maga oltalmá­ra, azzal senkinek nem vét. Ez így lévén hitelének nagy kisebbétésére láttatnak mívelni, az kik az emberek remétésére különbet hirdetnek felőlö. Ha szinte az török izgatná is valamire, egyebet nem tarthat felőlö, hanem hogy így is ártalmát keresi mind őneki, s’ mind minekünk, és azért huszét egybe, hogy midőn üstökö­zésre jutunk, az ő nagy pálcájával agyba-főbe verjen bennünket. Fölőlünk pedig hogy elűzzö gallus vagy Panier, abban bizony semmi nem kell. Reánk huszétotta valaha az gallus az törököt, de midőn tépett bennünket, távul nézte. Akár mi vágjok az fejedelem népét, akár ők minket, magunkat öljök-vágjok, // és azt az török kacagva fogja nézni, de azért ha ugyan üstökvonyásra kelletnék az dolog­nak kelni, melytűl Isten oltalmazzon, nem tetszik, hogy fel kell tűrődzenünk. Ki fog többet veszteni, azt az jó Isten tudja. Azt tudom, hogy az veszthet többet, az kinek több vagyon, és az soknak189 csak reménsége is sokakat táplálhat. Vagynak, az kik azt ítílhetik, hogy az fejedelem csak mutogatja az fegyvert, de én ezt nem gondolom, mert az fegyvernek csak190 mutogatása is sokszor ártalmas. Láttam én oly dolgot, hogy az utcákon erősen vagdalták az követ, ugyan szikrázott az kő az vagdalásban, de ha más kiugrott kardjával, az másik191 alig találta helét is. Édes fiam uram, kegyelmed még ifjú legény, de igen dicsérem, hogy kegyelmed elmésen discurrál, és azt véli az erdélyi fejedelem felől, hogy megtudja eleit és utolját az dolognak gondolni. Szegény Bethlen Gábort mely sokan sollicitálták az kijövetel­re, de eszébe vette volt, hogy azok miatt szinte az // közepibe marad az sárnak, ha más mediumokkal eleit nem vette volna az dolgoknak, mely mediumok ha nem succedálnak mindenkor egyaránt, az sárban bennemaradhat ember. Kegyel-187 Lósy Imre (1576–1642) Sopron megyei kisnemesi családból származó főpap. 1625–1633 között címzetes váradi püspök, 1628-ban helyettes kancellár, 1633–1637 között egri püspök. 1637-től haláláig esztergomi érsek. SUGÁR (1984), 302–308, T USOR (2003). 188 A levélíró személyét a rövidített aláírás miatt csak Lósy jellegzetes betűi teszik egyértelművé. 189 Az utóbbi két szó az áthúzott „annak” fölé beírva. 190 A szó a sor fölé utólag beszúrva. 191 Utána olvashatatlanul áthúzott szókezdő betű.

Next

/
Thumbnails
Contents