Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 3. (Pannonhalma, 2015)
III.Forrásközlések
270 SZABÓ ANDRÁS PÉTER Lupul,103 az moldovai vajda, az mégsem barátja az fejedelemnek, de hogy nem árthat, ideig színt mutat. Az lengyel király követe pedig, az sem volt derék ember, csak ezer lovasnak kapitánya Lengyelországba. Az hetmany követe Koniecpolskié,104 ki lehetett, nem tudhatom, noha az neve nálam megvan, melyet mind az több követek nevével nagyságodnak ez cédulába megküldtem. Egyébiránt az menyegzőnek nagyobb volt az füsti pecsenyéjénél, igen kitetszett megszokott fösvénysége. Az krakkai vajda követe, az derék ember, minden órába várom hozzám, az ki mivel hogy az királynak is // hat esztendeig volt az Portán követe, mind az töröknek, mind az fejedelemnek tudja állapatját.105 Nagy emberséges ember, és nekem kiválképpen való jóakaróm. Hihető, azért is bocsáttatott be az vajdától, hogy kétfelé tekéntsen, és noha mind eljöttek az követek, de ő még Fejérváratt maradott, mivel hogy ad 14. huius az fővezérnek kapudzsi pasájának kellett volna Fejérvárra érkezni,106 nem akart addig eljönni, még annak az állapotnak is végére nem mégyen. Szolgámot hattam vala, az ki idevezeti, kezét is beadta, hogy eljő hozzám. Ha elérkezik, derekas dolgoknak mehetek végére, melyeket nagyságodnak megírni el nem múlatok. Egyébiránt én soha Erdélytől úgy nem tartottam, mint mostanság, félek is inkább az fejedelemtől, nem mind az töröktől, noha hogy az mi internuntiusunkat // nem acceptálja,107 nem jó jel, de én ebben az opinióba vagyok, hogyha resolválta volna magát, az mint az fejedelem rettent, nem keresne, sem vetne ennyi cselt, 103 Vasile Lupu („Luppuly”) (1595–1661) albán származású moldvai vajda (1634–1653), a Rákó cziak politikai ellenfele. 104 Stanisław Koniecpolski („Konieszpolszki”) (1591–1646), 1632–1646 között lengyel koronahet man, 1633–1648 között krakkói castellanus. 105 Stanisław Lubomirski (1583–1649) krakkói vajda (palatinus) (1638–1649) követének „Alexander Finoczki”-nak pontos kilétét nem tudtuk felderíteni: a lengyel királynak a 17. század végéig nem volt állandó hivatalos követe a Portán. 1634-ben egy Alexander Trzebiń ski z Czy ż kowa nevű lengyel főkövet járt a Portán (SPULER [1936], 399–400. GRYGORIEVA [2014], 98.), a két személy azonossága azonban nem látszik valószínűnek. A Finocki névalak is torzultnak tűnik. 106 Az Esterházy Miklósnak írott febr. 20-i levélben a nagyvezír kapudzsi pasájának neve is szerepel: Ali pasa. MERÉNYI (1904), 454. 107 Az említett rendkívüli portai követ Szelepcsényi György (†1685) győri kanonok, későbbi magyar kancellár (1644–1666), esztergomi érsek (1666–1685) volt, akit a határvidéki békeszegések ügye mellett főként az Oszmán Birodalomból érkező hírek (pl. vereség a perzsáktól, Azak/Azov állítólagos [újbóli] kozák elfoglalása) ellenőrzésére küldtek el Konstantinápolyba, hosszú, 1642 novemberére visszanyúló előkészítés után 1643 elején. (HAJNAL [1930], 290–291. 311. 374. 388–389. 391., SPULER [1936], 334–335. téves 1642-es évszámmal. T USOR [2000], 239. [10. lábjegyzet] további irodalommal.) Esterházy Miklós nádor levele III. Ferdinánd királynak, amelyben újra javasolja a követek kiküldését: 1643. jan. 17. Fraknó. MNL OL A 98. 13. fasc. No. 37. (8. d. f. 1239. és 1250.) A követ instrukciója: uo., f. 1244–1249. Szelepcsényi végül csak később indulhatott el. A király 1643. febr. 14-én értesítette a nádort, hogy Szelepcsényivel az új portai rezidenst (Alexander Greiffenklaut) is be fogja küldeni a Portára. Lásd a nádor levelét a királynak: 1643. márc. 1. Semptei vár. MNL OL A 98. 13. fasc. No. 41. (8. d. f. 1257. és 1264.)
