Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 3. (Pannonhalma, 2015)
III.Forrásközlések
FORGÁCH (III.) ZSIGMOND LEVELEZÉSE LIPPAY GYÖRGGYEL (1639–1644) 269 őfelségénél. Mivel ment,98 vagy mivel jő egyébiránt püspök uram őkegyelme, mivel csak nem is volt beszédes velem, és ajánlott szolgálatomot sem vötte Fejérváratt, nem tudhatom. De az bizonyos, hogy mikor ő valamely dolgába akar előmenni, az fejedelem őfelségét az törökkel, az töröket őfelségével szokta rettenteni. Nem árt mindazonátal az jó vigyázat. Kornis urammal 99 igen sokat beszéllettem, az ki sokat beszéllett az vajdák követivel, bizonyoson beszélik az // töröknek nagy készületit, de igyekezetit nem tudhatják. Melyhez képest nyavalyás Máté vajda100 még most is régi igyekezete szerént örömest szerezne ide ki jószágot, szóllott is eziránt velem az vajda nevével Kornis uram, kinek én írok e’ napokba, és szintén Havasalföldébe is beküldöm szolgáimot. Írok az vajdának is, ösmeretséget is vetek vele, ezen alkalmatossággal érthetek bizonyosabb híreket is az török állapotjáról. Az kurlandiai herceg követe vélvén, hogy erdélyi úr légyek én is, mivel mással németül szóllani nem tudott, sokat beszéllett velem, és noha csak komornyiki közül volt egyik, és egyébiránt nem tanácsos ember, de az ifjú hercegnek, mivel az öreg ezelőtt három vagy négy holnappal megholt,101 igen kedves embere. Az mi az hol landus és egyéb tengeri hadakozásokat illeti, bizonyos, hogy azoknak hírét mind ő írja // meg az fejedelemnek, sőt oly nagy bizodalom102 egymáshoz, hogy az mint nekem az követ beszélte, hogy oly messze földre is kész megsegéteni és szolgálni. De én ezeket csak complementumoknak tartom, mert egyik az másikat ily távul csak szóval segétheti. a fejedelmet a katolikus egyház engesztelhetetlen gyűlölőjeként ábrázolta, a király a nádornak is eljuttatta. (1643. márc. 26. Sempte. Esterházy Miklós III. Ferdinándnak. MNL OL A 98. 13. fasc. No. 37. [8. d. f. 1267–1268.]) Visszatérte után, 1643. febr. 19-én székhelyéről, Jászóról már a második levelet írta a királynak.MNL OL A 98. 13. fasc. No. 39. (8. d. f. 1251–1252.) Mint az a levélből kiviláglik, Jakusith maga sem hitte el a Rákóczi által szóban és írásban közölt fenyegető török híreket, ő is sokkal inkább a fejedelemtől tartott: „Posteaquam priores ad vestram maiestatem humillime exarassem, supervenerunt litterae principis Transylvaniae, quas vestrae maiestati in specie transmitto. Si per confidentiorem aliquem ministrum secundum suam oblationem de statu Turcarum clarius me certiorem reddere voluerit, res erit valde suspecta. Est enim impossibile, quin legatus ipsius in Porta tam splendide receptus aliquid novi reportaverit. Hoc ipsum igitur si legationis ipsius ultimae seriem actumque Turcarum, quem sine dubio iam intellexit, coram vestra maiestati occultaverit, perversarum cogitationum erit indicium.” f. 1251. Két évvel később, 1644–1645 fordulóján a magyar (katolikus) rendek megbízásából a Rómában folytatott tárgyalásokat, katonai támogatást kérve a Szentszéktől I. Rákóczi György és a törökök ellen.T USOR (2000). 98 Utána áthúzva: „mi”. 99 Ruszkai Kornis Zsigmond („Kornis uram”) (†1648) erdélyi katolikus főnemes. 1615–1648 kö zött fejedelmi tanácsos, 1624–1628 között. Bihar vármegye főispánja, 1630–1648 között Zaránd vármegye főispánja. 1630-tól több ízben említik az ország generálisaként. 1632–1640 között váradi főkapitány. T RÓCSÁNYI (1980), 30. Részletes életrajza: T. ORGONA (2014), 116–259. 100 A szó közepe az elválasztásnál javított. 101 „Az öreg herceg” Friedrich Kettler (1569–1642), egy megszakítással 1587-től volt Kurland hercege.1642. aug.. 15-én vagy 17-én hunyt el. 102 Javítva: „bizodalma”-ból.
