Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 3. (Pannonhalma, 2015)
III.Forrásközlések
260 SZABÓ ANDRÁS PÉTER úgy is, vélem, könnyebb az dolga az Portán.55 Szemere Pált, Chernelt és Bogádit 56 55 Mohammed kajmekám, volt szilisztriai pasa Rákóczi portai ellenfelei közé tartozott. IV. Murád szultán arra hivatkozva végeztette ki, hogy magánakcióként Vasile Lupu moldvai vajda fiát megkísérelte Matei Basarab havasalföldi vajdának (a fejedelem pártfogoltjának) székébe ültetni. (SZILÁGYI [1893], 334–336. HAMMER [1829], 259–265. A kivégzés időpontja itt: 1639. dec. 16.) – Forgách természetesen a királynak írott jelentésében is megírta a Gyulafehérváron szerzett értesülést, hogy a kajmekámot, aki III. Ferdinánd jó emberének tűnt a Portán, megfojtatták. A kivégzés időpontja nála: 1639. dec. 22-én este nyolc óra (MNL OL A 98. 12. fasc. No. 38 [7. d. f. 172r.] A bizalmas jelentésben az is szerepel, hogy a kivégzés hírét a fejedelem már 1639. dec. 31-én megkapta. Uo. f. 176r.) 56 Szemerei Szemere Pál („Szemere Pal”) (†1652 után) Abaúj megyei középbirtokos család sarja, Szemere Albert és Kinizsi Zsuzsanna fia. 1622-ben a királyi tábla jegyzője. 1625-ben, illetve 1628. jún. 5-én Sáros és Borsod vármegyék jegyzőjeként és Rákóczi György familiárisaként szerepel. (GUSZAROVA [2013], 136 MTAKK K 343. dob. No. 1616.) 1634. júl. 5-én mondott le Borsod vármegyei jegyzői tisztéről. (MNL BAZML IV-501/a. 5. köt, 182.) 1639. jún. 28-án és 1642. szept. 27-én Abaúj és Sáros vármegyék jegyzőjeként, illetve a királyi tábla ülnökeként említik. (MTAKK K 344. dob. No. 1716. MNL OL A 57. 10. köt. 417–419.) A fejedelem kinevezése nyomán 1644 és 1648 között a Szepesi Kamara tanácsosa. A szakirodalom szerint vármegyei karrierje csúcsán Abaúj vármegye alispánja. NAGY (1857–1868), X, 601–602. CSOMA (1897), 541. MAKKAI (1954), 671. F ALLENBÜCHL (2002), 308. A protestáns köznemesség egyik hangadója az 1625. és 1634/1635. évi soproni, illetve az 1630., 1637/1638., 1646/1647. és 1649. évi pozsonyi diétákon, 1625-ben Borsod, 1630-ben Sáros, a további országgyűléseken pedig Abaúj vármegyét képviselve. Az 1646/1647. évi diétán Chernel György és Klobusiczki András mellett a fejedelemnek is ő az egyik követe. (MVOK, 13. [No. 14.]) A fenti országgyűlésekről írott követi naplói a korszak igen fontos forrásai. K ULCSÁR (2003), 516–517. (A naplókéziratok felsorolása.) Chernelházi Chernel György („Chernel”) (†1649) eredetileg Sopron megyében birtokos nemesi család sarja, Chernel Pál (†1611 előtt) és szamosfalvi Mikola Anna fia. (NAGY [1857–1868], III, 23–28. SZLUHA [2011], I, 62. A család egyik levéltártöredékéről: P ETTKÓ [1893]) Birtokainak súlypontja Borsod és Abaúj vármegyékre esik. 1628-ban az őt illető dunántúli birtokokat elcseréli édestestvérének, Chernel Pálnak, és gyermekeinek Zemplén, Szabolcs, Szatmár, Bereg és Ugocsa megyékben fekvő anyai jószágaira. (1628. júl. 19. Sárospatak. PFL Chernel cs. III. Időrendi sorozat) I. Rákóczi György 1632. okt. 30-án inskribált Chernel Györgynek egy ónódi házat. (PFL Chernel cs. II.3. Másolat a Sarudy György-féle elenchusból.) 1635-ben a Borsod megyei Ónodon lakik. (BOROVSZKY [1909], 193. NAGY [1998], 62–64. [No. 34.]) 1605. máj. 28-án Bocskai István fejedelem udvari familiárisaként indul lengyelországi követi útra. (PFL Chernel cs. II.3.) 1610. nov. 13-án diósgyőri tiszttartóként ír levelet Forgách (II.) Zsigmond nádornak. (K OMÁROMY [1898], 613.) Valószínűleg már 1619-ben is I. Rákóczi György familiárisa. (1619. szept. 5. ŠAL MML II/67. No. 106.) 1623-tól 1632 augusztusáig biztosan (de talán már 1621-ben is) a magyarországi Rákóczi-birtokok prefektusa. (1623. jan. 11. „omnium bonorum nostrorum praefectus” MNL OL E 190. 2. dob. No. 355. SZILÁGYI [1893], 127. SZILÁGYI [1893–1894], 472–473. 476. MAKKAI [1954], 668.) 1636. jan. 1-jén a fejedelem elsőrendű udvari familiárisaként szerepel. („főember szolgánk” MNL OL P 108. Rep. 71. Fasc. 2., 261.) 1638 szeptemberében a fejedelem megbízásából Bécsbe utazik III. Ferdinándhoz. („praecipuus meus familiaris” EOE X, 205–208.) Az 1646/1647. évi pozsonyi országgyűlésen Szemere Pál mellett Abaúj vármegye követe. Az 1634/1635. évi soproni és az 1646/1647. évi pozsonyi diétán a fejedelemnek is ő az egyik követe (1635. febr. 22. MNL OL E 190. 7. dob. No. 1539. SZILÁGYI [1893], 256. K ULCSÁR [2003], 517.) Bogádi/ Baranyai Bogádi András („Bogádi”) Ba ranyából Trencsén megyébe átszármazott nemesi család sarja, Bogádi András és tani Tanyi Mária fia. (NAGY [1857–1868], II, 150. K EMPELEN [1911–1932], II, 289. SZLUHA [2006], 208–209.) I. Rákóczi György familiárisa és diplomatája. Az 1634/1635. évi soproni országgyűlésen Trencsén vármegye egyik követe. (GUSZAROVA [2005], 114.) 1636-ban a fejedelem megbízásából Regensburgban jár III. Ferdinándnál. 1639 szeptemberében és novemberében Rákóczi követeként kétszer is felkeresi Esterházy Miklós nádort. (EOE X, 254–263.) Ugyanebben az évben Trencsén városában lakos nemesként és I. Rákóczi György elsőrendű familiárisaként („primarii
