Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 3. (Pannonhalma, 2015)
III.Forrásközlések
FORGÁCH (III.) ZSIGMOND LEVELEZÉSE LIPPAY GYÖRGGYEL (1639–1644) 253 Ez okért esett fogyatkozás az donationalis levelemben, hogy az mely jószágot bírt szegény Székely Ferenc éltében, inkább jó részbűl nincsen inserálva, a’ ki pedig be vagyon írva, sok idegen emberek kezeknél vagyon, ki zálogul, ki másképpen, és így minden fáradságom, feltett szándékom semmiben kezdene múlni, igaz jussomban is. Nem kételkedvén azért az mi kegyelmes urunk őfelsége hozzám való kegyelmességében és őfelsége után az kegyelmed jóakaratjában is, azért nagy szeretettel kérem kegyelmed, méltóztassék újabban donatiómot megíratni, // és ne neheztelje kegyelmed őfelsége előtt recommendálván végben vinni, hogy méltóztassék őfelsége Székely Ferenc jószágát, melyet az atyja, és az13 atyja után ő bírt vita durante realiter, vagy az mely14 másoknál 15 ideig való jussal találtatnék is lenni, nekem per defectum seminis cum jure regio kegyelmesen conferálni. Az fogyatkozás esett innét is, hogy szolgáim hertelen az jószágnak állapotját meg nem tudhatnák, magamnak sokáig Bécsben nem lehetett késésem. Akkor is, juthat kegyelmednek eszében, megmondtam, kegyelmed is ajánlotta magát, hogy ha kegyelmedet requirálom, másképpen íratja donatiómot, melyet, míg élek, meg igyekezem kegyelmednek szolgálni. Tudván azt, hogy mindezek, az kegyelmed jóakaratja accedálván, könnyen reformáltathatnak. Az mely jószág csak az faluk számából láttatik soknak lenni, de kiben egy jobbágy, kiben egy vagy két puszta, kiben három-négy jobbágyocska ha vagyon. Némely részjószág pedig annyi summában vagyon kötve, hogy felét sem éri. Igaz bizonyommal írom kegyelmednek, hogy mindezekben, az melyeket ide alá megírtam, ki zálogban és nagy summában nem volna, nincs ötven jobbágy. Kegyelmed ezután is bár akárkitől menjen végére, mert in confidentia bizony megírnám kegyelmednek, hiszem egyszer immár ideadta őfelsége nem // kellne [!] senki előtt palástolnom. Én az elébbeni donatiómban beírt az16 [!] jószágnak neveit ezek közé írtam, hogy legyenek egy donatióban írva. Voltak ezek azért az régi donatióban Csegöld Szakmár vármegyében, Jánd Bereg vármegyében, Akli Ugocsában, Apáti, Aranyas, Nagyvarsány alias Kenderes, Gemse Szabolcs vármegyében, Battyán cum curia nobilitari Zemplén vármegyében. Az mostaniban mind17 ezután valókot be kellene írni, úgy mint portiones possessionarias in possessionibus Muzsaly, Bene, castro diruto Kovászó, oppido Kaszony, possessionibus Nagyalmás, Kisalmás, Szerenye, Újfalu, ezek Bereg vármegyében vagynak. Olcsva Szakmár vármegyében, Gyüre, Laskod, Filep Szabolcs vármegyében vagynak.18 Kérem annakokáért, kegyelmed megíratván az donatiót, 13 A névelő a sor fölé utólag beszúrva. 14 Utóbb két szó a sor fölé utólag beszúrva. 15 A szó vége javított. 16 A névelő a sor fölé utólag beszúrva. Valószínűleg a mondat egy tervezett, de nem végrehajtott átalakításának maradéka. 17 Utána áthúzva: „azok”. 18 Az itt felsorolt birtokok mindegyike szerepel a bővebb királyi adományban is, ám a lista korántsem olyan hosszú, mint a végleges változatban, ez itt tehát az adomány formálódásának
