Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 3. (Pannonhalma, 2015)
II.Közlemények
216 GEREBEN FERENC egyéniségét, egy letűnt kor vezetőinek életenergiáját mind összesűrítették ennek az intézetnek a növendékeibe, akik nem oly buták, hogy szembeszálljanak a történelem előre forgó kerekével, de akikben van bátorság vallásos nevelésben megerősödve vívni meg a harcot. (...) Végtelen felvonásból álló dráma a nevelő élete. (...) Sok fiú lelkéhez soha nem fér hozzá. Hányban csalódott és fog csalódni, és mégis hazudna, ha azt mondaná, hogy nem szereti őket. Azt az egykor történelmi fontosságúvá érő diákéletet örökítem meg, mely az 1950-es években Pannonhalmán folyik. [Kiemelés tőlem: G. F.] (...) Én csak leírom úgy, ahogy én látom.” Ebben az Előszóban bemutatkozik a szerző , aki „nem a szemináriumból, hanem az életből jött egy küzdelmekkel teli (...) viszontagságos ifjúság után”. Mást is mond magáról: nem „kenetes szavú” pap, nem is „körülrajongott diáklelkipásztor”, hanem „ahogy van, olyannak mutatja magát.” Bemutatja, kik regénye „hő sei”: „a megváltozott világ ifjúsága”, az „egyházgyűlölettől kikezdett ifjú fejek” és lelkek, és – itt figyeljünk a fogalmazásra! – a feladat: e „lelkek elé élni az Üdvözítő tanítását”. (Tehát nem pusztán közvetíteni, tanítani, hanem megélni !) A regény – biblikus fogalmazásban – „a Sátánnak meghunyászkodó korban” játszódik, konkrétabban az ötvenes évek kommunista diktatúrájának idején, és a helyszín Pannonhalma, az itt folyó diákéletet fogja nyomon követni a szerző. Többszörös utalás történik a történelmi ellenszélre, amelyben „nehéz élő hittel diák lenni.” De utalás történik a történelmi távlatra is: a szöveg végén tipográfiailag (általam) kiemelt mondatot nehéz nem úgy értelmezni, mint annak tudatosítását, hogy a diktatúrában működő szerezetesiskola pedagógiai szituációja egykoron majd történelmi fontosságúvá válik. Igen, ez a kor most elérkezett, visszatekintésünkkel is ezt a tényt szeretnénk hangsúlyozni! A pedagógus bánata és öröme Igazából nem lehet tudni, hogy valódi „többszáz oldalas” regényírói szándék állt-e a háttérben, vagy ez csupán stiláris fogás akart lenni, és Cziráki László egy prefektusi naplót vagy krónikát álcázott úgy regényként, ahogy Mikes Kelemen hajdan a bujdosó-élet eseményeinek leírását levélként. Az tény, hogy az Előszó szándékának megfelelően a hagyaték sok oldalas feljegyzéssorozatot őriz, amely első osztályának, az 1956-ban érettségizett B osztálynak életéről rendkívül részletes, névre szóló, helyenként drámai leírással szolgál. 11 11 PFKK BK, Uo. Ennek az osztálynak csak prefektusa volt, tehát csak a 17 bentlakó fiú (a „tizenhetek”) neveléséért felelt, az osztálynak rajtuk kívül voltak bejáró fiú-, sőt lánytagjai
