Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 3. (Pannonhalma, 2015)

II.Közlemények

180 BAJNÓCZI GÁBOR magától ez enyhítő körülménynek számít. De ha nem mondja meg s utána mi találjuk meg, vegye tudomásul, hogy innen élve nem távozik, mert azonnal főbe lövöm.« Polgár: »Tessék csak nyugodtan kutatni, maguknak ez a parancs.« Igen alaposan átkutatták az összes helyiségeket. Mint Monsberger perjel mon­dotta utólag: »A kolostorunkat alapító Szent István király óta aligha volt ilyen nagy házkutatás Pannonhalmán.« Mire Mihályi Ernő96 történelem szakos tanár megjegyezte: »Oh nem kell azt gondolni. A török időkben is lehettek ilyesmik. 1809-ben feljegyezték, hogy a főapáti kápolna kövezetét is felszedték a rekvi­ráló francia katonák a nemesi insurrectió idejében a Napoleoni háborúk alatt, mert valaki azt jelentette nekik, hogy ott arany van elásva. 1848-ban is voltak házkutatásszerű zaklatások. A különbség csak az, hogy a múltban töröknek, franciának, majd labancnak mondották a házkutatásokat, ma pedig pufajká­soknak.« A házkutatás 9 h-tól 13 h-ig tartott. Kiterjedt a főmonostorra, a gimnáziumra és a szociális otthonra, valamint az összes melléképületekre, templomra, mo­sodára, valamint az összes melléképületekre (!), gazdasági udvarra. A katonák benéztek még a szennycsatornák aknáiba is. 12 óra felé híre ment, hogy Söve­ges Dávid gimnáziumi igazgatónál tizenkét nyomozó kutat már, miután két Háy Gyula verset találtak nála a matracok közt, továbbá az írószövetség nyolc pontban foglalt követelését gépelve. A kolostor padlásán találtak továbbá egy üzemképtelen sokszorosító gépet. Az ebédnél mindenki azzal a könnyebbség­gel ült asztalhoz a karhatalmisták távozása után, hogy bár a Sövegesnél talált iratok és a padláson lelt sokszorosító gép miatt jegyzőkönyvet vettek fel, a házkutatáson lényegében szerencsésen átesett a ház. Kövér Alajos97 pozitív ténynek említette, hogy a sok katona közül egyik sem rejtett el fegyvert valahol, amit utána a másik megtalálhatott volna, ami állító­lag a múltban némely házkutatásoknál, főleg kulákoknál megtörtént. [...] Az optimisztikus [sic!] hangulatnak azonban véget vetett az, hogy az ebéd végén már két katona várt Söveges Dávidra, kiért visszajöttek autóval. Azt, hogy 96 Dr. Mihályi Ernő (*1887) 1910–1919 között gimnáziumi tanár Sopronban, 1919–1949 között főiskolai tanár Pannonhalmán, közben 1937-ig levéltáros is. 1928–1929-ben Rómában tartóz­kodott tanulmányúton. 1930–1949 között a Pannonhalmi Szemle szerkesztője. 1949–1950-ben alperjel, majd 1952-től kisegítő lelkész Bakonybélben. 1952-től Pannonhalmán élt nyugalom­ban. Meghalt Pannonhalmán 1969-ben. Névtár (1987), 154. 1184.sz. 97 Dr. Kövér Alajos (*1913) 1939–1940-ben gimnáziumi tanár Pannonhalmán. 1940–1941-ben hit­oktató Celldömölkön, majd 1945-ig gimnáziumi tanár Esztergomban. 1945-től Pannonhalmán működött. 1949-ig gimnáziumi tanár, 1980-ig főiskolai tanár, közben 1954–1956 között főis­kolai igazgató. 1980-tól nyugalomban. Meghalt Pannonhalmán 1986-ban. Névtár (1987), 202. 1531. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents