Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 3. (Pannonhalma, 2015)
II.Közlemények
FORRADALOM ÉS MEGTORLÁS A PANNONHALMI BENCÉS GIMNÁZIUMBAN 181 utólag jöttek vissza érte, Dezsényi Lóránt98 úgy értelmezte, hogy a rendőrök távozásuk után telefonon jelenthették feletteseiknek a házkutatás eredményét, és valószínűleg azt a parancsot kapták, hogy valakit pedig el kell vinni, bármilyen jelentéktelen ürügyön is. Március 14. Elterjedt a híre, hogy a vonatból látták az emberek az écsi állomásnál, hogy egy fekete ruhás embert ütöttek-vertek a katonák egy teherautón. Az esti munkásvonaton nyúliak már azt állították, hogy Nyúlon is látták a gumibotozást. Mindenki Sövegessel azonosította Pannonhalmán a kárvallott embert. Általános volt a részvét és szidták a karhatalmistákat a törvénytelen verésért. Arra vonatkozólag, hogy mi miatt vitték el tulajdonképpen Sövegest, a legkülönbözőbb információk szállonganak a köztudatban. Hyacintus ezért megkérdezte Vida Szabolcsot,99 aki mint a csoport kalauza, jelen volt Söveges szobája átkutatásánál. Eszerint nem a matracok közt volt a két Háy Gyula vers, hanem egyik irodalomtörténeti kézikönyvben. Az írószövetségre vonatkozó állítólagos feljegyzés is teljesen légből kapott kitalálás. A 12 házkutató ugyanis egy csomó hivatalos (még a lezárt érettségi írásbeli tételek borítékát is elvitték) és nem hivatalos írást (levelet, feljegyzést, stb.) szedtek össze és vittek magukkal, de hogy pontosan mit és miért, azt nem lehet tudni, természetesen azért, mert nem mondták meg. Ő csak azt látta, hogy az iskolai rádión bemondott híreket, melynek egy példányát a mikrofon mellett találták, szintén bűnjelként magukkal vitték. Március 18. Söveges sorsa élénken foglalkoztatja Pannonhalma közvéleményét, mint ahogy széltiben-hosszában beszélnek róla a környéken és Győrött is. Többen (Esztergálos Tibor,100 Vanyó Tihamér, Sámson Edgár 101 ) kifogásol - 98 Dr. Dezsényi Lóránt (*1909) 1937–1945 között főapáti titkár Pannonhalmán. Közben 1938– 1943 között szertartó, 1938–1945 között főiskolai tanár. 1945–1951 között vikárius, 1945–1947 között irodaigazgató, 1947–1963 között újra főiskolai tanár. 1957–1958-ban káptalani helynök, 1958–1969 között ismét vikárius, közben 1963-tól főiskolai igazgató. 1969–1973 között újra káptalani helynök, 1973–1978 között vikárius és főiskolai tanár. Meghalt Győrben 1978-ban. Névtár (1987), 192. 1464.sz. 99 Vida Szabolcs (*1913) 1938-tól Pannonhalmán működött. 1946-ig főiskolai tanár, újoncmester, a növendékek prefektusa. 1946–1948 között főiskolai tanár, prefektus, gimnáziumi tanár, majd 1950-ig főiskolai tanár és főapáti szertartó. 1950–1959 között gimnáziumi tanár, 1953– 1959 között diákotthoni főprefektus. 1959–1973 között gimnáziumi tanár és diákotthoni igazgató. 1973–1975 között könyvtáros, 1975–1981 között újra gimnáziumi tanár és diákotthoni igazgató. Meghalt Győrött 1981-ben. Névtár (1987), 201. 1526.sz. 100 Esztergálos Tibor (*1902) 1928–1929-ben gimnáziumi tanár Budapesten. 1929–1932 között főiskolai tanár Pannonhalmán, 1932–1934 között gimnáziumi tanár és egyetemi hallgató Budapesten. 1934-től végleg Pannonhalmán működik. 1950-ig főiskolai tanár, 1945–1947 között házgondnok is. 1950-től 1964-es nyugdíjazásáig gimnáziumi tanár. Meghalt Pannonhalmán 1977-ben. Névtár (1987), 183. 1396.sz. 101 Dr. Sámson Edgár (*1906) 1931–1932-ben gimnáziumi tanár volt Pápán, majd Pannonhalmán működött. 1950-ig főiskolai tanár, közben 1933–1938 között tarjáni hitoktató, 1938–1939-ben
