Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 3. (Pannonhalma, 2015)
I.Tanulmányok
HERCHL ANTAL ISKOLAMESTER TEVÉKENYSÉGE BAJNÁN (1764–1773) 17 fordittatott” a címe annak az Emlékezzünk meg, mi hiv Keresztények kezdősorral ellátott, 19 versszakos, 11–11–11–6 szótagú sorokból álló, szaffikus lüktetésű nagypénteki, epikus tartalmú passiós népéneknek, amit Herchl ugyancsak anyanyelvéről fordított magyarra. 21 Bajna történetéről és plébániatemplomáról Herchl Antal az énekeskönyvet az önéletírásával együtt Bajna községben másolta össze egy gyűjteménybe. Bajna nagyközség a Keleti-Gerecse festői szépségű lankáin, Esztergom vármegye esztergomi járásában, jelenlegi egyházi közigazgatás szerint az esztergomi főegyházmegye bajóti esperesi kerületében található. Helyén a középkorban több kisebb falu (pl. Nyék, Udvarnok) állt. Az első írásos emlék 1293-ból származik, amely királyi államszervezethez tartozó várbirtokként említi a községet. A 14–15. század folyamán a Bosztély-, a Rozgonyi- és a Zovárd-nemzetség szerepel a falu tulajdonosaként, 1422-ben pedig a Bothcsalád (kihalt 1526-ban) szerezte meg Bajnát. A mohácsi vész után a török folyamatosan dúlta, mígnem 1588-ra (egy török adóösszeírás szerint) elnéptelenedett a mezőváros. Az 1622-es, Nebojszai Balogh Barbarához és Istvánhoz kötődő birtokösszeírás szerint 15 jobbágycsalád élt a faluban. A hódoltság alól 1683-ban, a párkányi csata után szabadult fel. II. Rákóczi Ferenc későbbi generálisa, Bottyán János 1688-ban 15 évre zálogba kapta Bajnát, ahonnan 1701-ben szlavnicai Sándor Menyhért (1661–1723), Esztergom vármegye alispánja váltotta ki, aki Habsburg III. Károly királytól (1711–1740) 1716-ban bárói rangot kapott, és felföldi birtokairól tót (szlovák) jobbágyokat telepített a környékre. Bajna egyik fénykorát báró Sándor Mihály működése idején, 1727–1773 között élte, aki királyi tanácsosként és az aranygyapjas rend lovagjaként tette egyre gyarapodó birtokai központjává a bajnai uradalmat. A bajnai Szent Adalbert-plébániatemplomot 1751-ben felújíttatta, továbbá 1755–1772 között felépíttette a bajnai plébánia filiájaként funkcionáló Sárás községben a Sarlós Boldogasszony-kápolnát, ahová a nagyszombati Szent Miklós-templom Könnyező Szűz Mária-kegyképének másolatát helyeztette el. A barokk kori vizitációk szerint a községhez tartozó csimai Szent Anna-kápolna felvirágoztatása is Sándor Mihály (†1773) nevéhez köthető. E szent helyet családi sírboltnak szánta.22 Mindkét kápolna híres búcsújáróhely volt, amíg II. József csá szár (1780–1790) be nem záratta őket. Sándor Mihály kegyúr volt Herchl Antal legfőbb jótevője. Sándor Mihály fia, Antal (†1801) 1787-ben grófi címet kapott. Unokája, Vince, és 1822-ben annak fia, Móric (1805–1878), a híres „Ördöglovas” 21 Herchl Antal-énekeskönyv (1765–1806), 306–307. Kiadta: M EDGYESY (2007), 183–195. 22 PL, Liber 41. 166–168.
