Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 3. (Pannonhalma, 2015)
I.Tanulmányok
18 MEDGYESY S. NORBERT vette át az uradalom irányítását. Az ő megrendelésére tervezte át a kastélyt klasz szicista stílusban Hild József 1834-ben. Gróf Sándor Móric vette feleségül Metternich Leontina hercegnőt, a kancellár lányát. A Sándor–Metternich-kastély ma is Bajna egyik büszkesége. 23 Bajna temploma Szent Adalbert vértanú püspök (†997, ünnepe: április 23.) tiszteletére hívja az imádkozókat. Egyes források szerint 1087-ben, más források szerint 1484-ben épült, szentélyében még láthatók a gótikus ablakok nyomai, falát kívülről támpillérek tartják. 1751-ben a kegyúr, báró Sándor Mihály teljesen átépíttette. A Sándor-kastélyban 1742-től magánoratórium működött. 1701-ben Bajna filiája volt Tokod, Héreg, Sárisáp, Nagysáp és Epöl. Sándor Mihály Nagysápon 1754-ben a Szentháromság-templomot, Epölön 1731-ben a Keresztelő Szent János-templomot építtette.24 A plébánosi teendőket 1757. október 31-e és 1773 januárja között Húry János látta el, akit Húry Pál követett az 1773. január 13-a és 1793. július 4-e közti időszakban.25 Húry János plébánossága második fele egybe esett Herchl bajnai magiszterségével. Az 1761-es conscriptio szerint az alkalmas habitusú Joannes Húry akkor 33 éves volt, négy évig tanult Nagyszombatban, baj nai beosztása előtt a nógrádi Szakállon teljesített szolgálatot. Jól tudott magyarul, németül és szlovákul. 26 A canonica visitatiók (1701, 1732, 1755, 1761)27 szerint Bajna lakossága az Esz tergom vármegyei, 18. századi német és szlovák betelepítés ellenére színmagyar maradt. Lakóinak vallása ekkor egyöntetűen római katolikus volt. 28 Bajnai iskolamesterek és munkakörük Herchl tevékenysége előtt A helybeli kisiskola tanulóinak korabeli létszámáról nincsenek adataink.29 Bajna lélekszámából lehet erre következtetni, amely a 18. században a következőképpen alakult: 1715-ben 53 főt, köztük 9 egész telkes jobbágyot; 1720-ban 46 főt, köztük 7 egész telkes jobbágyot; 1755-ben pedig 1111 lelket számoltak össze a faluban. 30 23 TÓTH (2001), 11–12, 28–30, 38–39, 160–165. 24 Esztergomi Főegyházmegye I. (2000), 60–61. 25 Series Parochiarum et parochorum archi-dioecesis Strigoniensis (1894), 17–18. 26 PL, Liber 74. pag. 151. De Parocho, Nr. 9. 27 Esztergomi Főegyházmegye I. (2000), 60–61. 28 TÓTH (2001), 42. 29 E témakörről bővebben: MÉSZÁROS (1972); M ÉSZÁROS (1981), 416–435; M ÉSZÁROS (1984). 30 TÓTH (2001), 41–42, 78.
