Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 3. (Pannonhalma, 2015)
II.Közlemények
130 JAKAB RÉKA Baranyában, Somogyban, Tolnában egyaránt. Az 1580-as években délszláv népesség árasztotta el a Dél-Dunántúlt Dombóvár és Kaposvár vonaláig. Ez a népesség jobbára vlah jogállású volt, telepeik a falvak határában alakultak ki; ilyen volt a Tolna megyei Szemcse és a Somogy megyei Gyugy (korábban Nagygyügy) is. 54 A török várakban zsoldon szolgáló katonaságról a török hatóságok a 16. században rendszeresen készítettek zsoldlistákat, a 17. században csak nagyon ritkán, az 1630-as évek után pedig már egyáltalán nem.55 Ezért a 17. század második felétől a balkáni eredetű katonaparaszti réteget illetően alig tudunk valamit az általános forráshiány következtében. Az mindenesetre biztos, hogy ebben az időszakban folytatódott a délszláv népesség beköltözése, csoportjaik elérték Fejér megyét. A Drávaszögbe és a Drávamellékre katolikus horvátok és bosnyákok érkeztek, de ortodox betelepülőkről szintén tudunk. Dombóváron és Döbröközben például görög ortodoxok laktak. Bácskába a 17. században szintén katolikus bosnyákok és dalmáciai népesség érkezett, ezen a területen azonban az ortodoxok túlsúlya megmaradt. 56 A török katonaságba betagozott délszlávok alkották a balkáni eredetű katonaparaszti réteget. Őket a törökök előrenyomulásuk során a népességnek azon rétegéből integrálták a hadseregbe, amely hagyományosan korábban is ellátott félkatonai-katonai szolgálatot, ezért ennek fejében részleges vagy teljes adómentességben részesítették őket. Állami fizetést kaptak, és részesültek a zsákmányból is. Feladataik alapján más-más hadnembe sorolták és más-más névvel illették őket: martalócok , vojnukok és vlahok . 57 Helyzetük aszerint is különbözött, hogy felvették-e a muszlim vallást, vagy megtartották keresztény hitüket. A muszlim hitre át nem tért délszláv katonák bizonyos csapatnemekbe be sem kerülhettek. A várkatonaság legalsóbb rétegét alkották, arányuk a fontosabb török várakban jóval kisebb volt, mint a kevésbé jelentős védhelyeken. A dunántúli palánkvárakban a keresztény balkáni katonák többséget alkottak egy 1613-as összeírás szerint. Ezzel szemben a tolnai és somogyi szandzsákközpontokban arányuk kisebb volt (Simontornya 22%, Koppány 38%). E két központ alá tartozó kisebb várakban arányuk ismét magasabb (pl. Fok 57%, Baranyavár 41%).58 A tizenöt éves háború idején a meghalt török katonák helyét kénytelenségből nagyobb arányban pótolták délszláv elemekkel az egyébként is általuk lakott területek váraiban, a háború lezárultával azonban az eredetileg muszlim vallású katonáknak fenntartott csapatnemekből eltávolították őket. 59 54 HEGYI (2007), I. 327. 55 HEGYI (2007), I. 20. 56 HEGYI (2007), I. 351–353. 57 HEGYI (2001), 1. 263. 58 HEGYI (2007), I. 356. 59 HEGYI (2007), I. 355.
