Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 3. (Pannonhalma, 2015)
II.Közlemények
TIHANY VÉGVÁR 1680. ÉVI ÖSSZEÍRÁSA 131 A törökök a hódolt területen fekvő váraik környezetében található falvak lakosságát, amelyek egy-egy területén jórészt szláv lakosság lakott, vármunkára kötelezték, melynek fejében ezek a nem katonáskodó paraszti rétegek adómentességet élveztek. E falvakat, amelyek között a Tolna megyei Döbrököz várához tartozó szláv népességű Ürögöt is megtaláljuk, folyamatosan a várak munkával és anyagokkal való ellátására kötelezték.60 A Somogy megyei Igalban található török palánkvár körül elhelyezkedő falvakban, köztük Kovásznyán, délszláv-vlah zsoldosok laktak. Amikor 1641-ben Batthyány Ádám dunántúli főkapitány rajtaütött a palánkváron és a hozzá tartozó falvakon, katonáival csaknem négyszáz rabot ejtett, akiknek nagyobb részét eladták.61 Szakály Ferenc szerint Tolna és Fejér megye lakosságának a fele szerb származású volt a 17. század elején.62 A délszláv lakosság magas arányát, azon belül a katolikusét a Dél-Dunántúlon, Baranya, Tolna mellett Somogyban a 17. századi katolikus, elsősorban bosnyák ferences és jezsuita missziók adatai is alátámasztják. 63 Délszláv katonák azonban a magyar várakba is kerültek, róluk jobbára csak a 16. századból rendelkezünk adatokkal, a 17. századból alig, személy szerint ösz szeírt rác vagy egyéb délszláv katonákkal pedig nem találkozunk. Győrben a 16. század első felében már jelentősebb rác népességről tudunk, akiknek a kamara által fizetett papjuk volt. A tizenöt éves háború következtében meginduló újabb népmozgás után szintén érkeztek délszlávok Győrbe, akiket a magyarokkal közös lovas és gyalogos alakulatokba szerveztek.64 Nagyszámú rác katonaság szol gált a komáromi várban is. A fenti példákból jól látható, hogy mind a hódoltsági, mind a királysági területeken találunk délszláv népességet a török korban. Ez magyarázza első ránézésre meglepő jelenlétüket Tihanyban is. A délszláv elemek jelenléte – mint már utaltunk rá – több okból következhetett, ami alapvetően befolyásolta azt, hogy katonaként vagy adózó népességként találkozunk-e velük. Mivel a magyar végvárakban szolgáló katonaság közt a balkáni származású katonákat a magyar csapatnemekbe sorolták, és ezért a magyar, illetve német katonákat külön számba vevő zsoldlistákban nem szerepelnek,65 nem ismerjük pontosan, hogy mely vég -60 HEGYI (2007), I. 297. 61 HEGYI (2007), I. 91. 62 SZAKÁLY (1991), HEGYI (1995), 195. 63 A hódolt részeken folyó katolikus misszió ügyével Molnár Antal számos tanulmányában foglalkozott. Itt most csak a veszprémi egyházmegye területén végzett ferences és jezsuita misz sziót említjük. M OLNÁR (2003), 142. A balkáni eredetű lakosság körében jelen lévő dalmáciai, pontosabban raguzai népességről a magyar szakirodalomban is jószerével csak ő foglalkozott. Adatai azonban elsősorban a 16. századra vonatkoznak. M OLNÁR (2008a), (2008b). 64 PÁLFFY (1999), 185–186. 65 Uo.
