Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 3. (Pannonhalma, 2015)
II.Közlemények
128 JAKAB RÉKA öten gyalogosok, négyen lovasok, továbbá köztük volt egy tizedes és a porkoláb is. Vallomást tett hat szabad renden lévő, két asszony és egy közelebbről meg nem nevezett tihanyi lakos. A tanúk között Tihanyban is megtaláljuk a szabados réteget, amelyről a szakirodalomban kevés szó esik. Mint korábban utaltunk rá, a 17. század folyamán a magyar végvárrendszerből kivont királyi katonaság pótlására a földesurak, várbirtokosok szabad katonák kiállításával növelték a végvárak védőinek létszámát. Helyzetükkel, illetve e réteg pontos meghatározásával legutóbb Végh Ferenc foglalkozott, aki az 1696-os rovásadó-összeírások adatainak vizsgálatával arra a következtetésre jutott, hogy ezek a szabad elemek nem annyira a katonáskodás fejében a földesúri adó alól mentesülő katonaparasztok voltak, akik részben vagy teljes mértékben az adó alól kivont telki állománnyal, azaz művelhető földdel rendelkeztek, hanem a birtokosok szolgálatába lépő olyan fegyveresek, akik utólag szereztek maguknak ingatlant (házhely, szőlő, szántó). Jelentős részük nemes volt, tehát nem telkes jobbágy. Véleménye szerint a szabadosok jelentős számú rétegének részét képező végvári libertinusok esetében inkább a tizenöt éves háború során egzisztenciájuktól megfosztott réteggel állunk szemben, akik fegyveres szolgálatot vállalva igyekeztek újabb egzisztenciára szert tenni.48 Ezek a katonaelemek szintén a király által kinevezett kapitány parancsnoksága alá tartoztak. A győri generalátus kötelékébe tartozó várakban, kivéve Győrben, nagy számban (az 1690-es években a helyőrségek létszámát kb. a negyedével ezek az elemek egészítették ki) voltak olyan szabad rendű katonák, akik nem kaptak királyi zsoldot. Tihanyban 1696-ban 24 ilyen katonát írtak össze, öt évvel később pedig 39-et. 49 A két tanúkihallgatásban összesen 41 név szerepel, ezek között hat esetben átfedés van, tehát összesen 35 személy nevét ismerjük, amelyek összevethetők az összeírásban található nevekkel. 50 Összegezve tehát az elmondottakat, a korabeli tihanyi társadalom vallási megoszlását is rögzítő összeírás keletkezésének előzményeként a javait részben birtokba vevő apátság katolikus híveinek lelki gondozására irányuló szándékát és a többséget alkotó protestáns katonaság, illetve kapitányuk konfliktusát, erőviszonyaik tisztázását látjuk. A vizsgálat ugyanakkor illeszkedik a magyar történelembe „gyász évtizedként” bevonult időszak történéseinek sorába. Az ellenreformáció kormányzati szintre emelkedése folyományaként megindult protes-48 VÉGH (2009), 446–448. 49 VÉGH (2009), 456. 50 Az összeírásban nem szereplő tanúk listáját fegyvernemük és jogállásuk megjelölésével lásd a Függelékben!
