Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 3. (Pannonhalma, 2015)
II.Közlemények
124 JAKAB RÉKA 1684-ben az új apát, Kuzmics Péter győri kanonok beiktatásakor a tihanyi vajda Karacsics Mihály, a porkoláb Borbély István volt, a kapitány nevét azonban nem ismerjük. Nem tudjuk, hogy Kéthelyi és az 1700-ban feltűnő Csomai Máté kapitánysága között volt-e Tihanynak még egy kapitánya. Az 1683. június-júliusi átvonuláskor a törökök rövid időre Tihanyt is elfoglalták.35 A felszabadító háborúk idejéből a várra vonatkozóan nincs forrásunk. Annyit még tudunk, hogy 1681-ben Tihanyban is engedélyezték a szabad vallásgyakorlatot, azaz, hogy a protestánsok saját költségükön templomot építsenek. 36 A tihanyi vár török kori történetének, benne a katonaság és az apátság helyzetének rövid áttekintése után térjünk rá az összeírás ismertetésére. Az összeírás 221 férfi nevét őrizte meg. Ez a szám jóval több (háromszorosa), mint a 16. századból fennmaradt katonaság létszámára vonatkozó adataink, és jóval kevesebb, mint a négyéves török uralom idején itt szolgált török és délszláv katonák száma. Mivel a 17. századból nincs több adatunk a katonaság létszámára vonatkozóan, bizonytalanságban maradunk afelől, hogy 1680-ban csupán a katonaságot vagy az időközben beköltözött civil lakosságot is összeírták-e. A számok alapján felvetődhet, hogy az összeírás nem csak a Tihanyban lakókat, hanem a tihanyi várhoz tartozó birtokok lakosságát is tartalmazza. Erre vonatkozóan az összeírást megelőző időszak urbáriumainak névanyagából próbálunk következtetni. Az 1645-ben és az 1665-ben készült urbárium családnevei közül néhány megegyezik az összeírásban szereplő családnevekkel (pl. Gere, Vadas, Dukai, Kincs, Torma, Szabó, Tót, Horvát), azonban több egyezést nem találtunk. Az időben közelebb álló 1671-es urbárium nem tartalmazza a tihanyi adatokat, csupán a környező birtokok adózó népességét. Köztük a Torma és Tót családneveket leszámítva nem találtunk egyezést. Ez a tény azt látszik erősíteni, hogy az 1680-as összeírás a tihanyi lakosságot veszi számba, és nem tartalmazza a tihanyi várhoz tartozó birtokok lakosságát. Segítené a tisztánlátást, ha ismernénk az összeírás célját, hogy Esterházy János főkapitány-helyettes (ha valóban ő volt) milyen megfontolásból és célból rendelte el az összeírást. Sajnos erre vonatkozóan semmilyen utalást nem találunk. Mindössze azon a szálon tudunk elindulni – de itt is csak feltételezéseket tudunk megfogalmazni –, hogy az összeírás a lakosságot vallásuk szerinti csoportosításban vette számba. Egy végvár katonaságára vonatkozóan nem elsősorban a vallási megoszlás feltérképezése lenne releváns, sokkal inkább a katonai csapatnemek fajtája és jellege, a katonák felszerelése, lovaik száma. Mivel azonban nem ezt találjuk, továbbá tekintetbe véve az összeírtak magas számát is, hajlunk arra a kijelentésre, hogy az összeírás nem csupán a várvédőket, hanem a várban és 35 VERESS D. (1996), 186. 36 PRT X. 234–235.
