Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 3. (Pannonhalma, 2015)
II.Közlemények
TIHANY VÉGVÁR 1680. ÉVI ÖSSZEÍRÁSA 125 esetleg a közvetlen környezetében, a falakon kívül lakókat is tartalmazza. Ezt a számba vett népességet tekinthetjük tehát Tihany 1680. évi lakosságának. A felekezeti megoszlást számba vevő összeírás célja – véleményünk szerint – összefüggésben van a Tihanyban 1673-ban és 1676-ban lefolytatott tanúkihallgatásokkal, amelyek érintették a protestáns vallásgyakorlatot és a katolikusok helyzetét.37 1673-ban Kéthelyi János tihanyi kapitányt azzal vádolta meg a kine vezett tihanyi apát, hogy csak színleg katolikus, továbbá hogy elűzte a katolikus plébánost, és helyette református lelkészt vitt a várba. Egyben kérte az uralkodót, hogy a kapitányi címet neki, a földesúrnak adományozza, hogy székhelyét helyreállíthassa. Emiatt rendelte el I. Lipót a vizsgálatot Kéthelyi ellen. A kérdőpontok arra vonatkoztak, hogy Kéthelyi kapitányságát megelőzően volt-e a református prédikátornak saját rezidenciája Tihanyban, továbbá a prédikátor nem az ő kapitánysága idején jött-e be, bevezetése nem Kéthelyi tudtával történt-e? Ekkor építették-e a templomot és a házat a lelkésznek, adtak-e szántóföldet és legelőt neki? Hány katolikus ment el Tihanyból a prédikátor bevezetése után? Vizsgálták azt is, hogy a tihanyi gyalogosok a kapitány tudtával mentek-e át török területre portyázni, a zsákmányból adtak-e neki és mennyit? Hány gyalogos katona ment el, és hányan maradtak a várban amiatt, hogy a kapitány bírságokkal terhelte, illetve megkínozta és szolgálatra kötelezte őket? Bár az összeírás a két vizsgálat lefolytatása után néhány évvel keletkezett, mégis hajlunk arra, hogy annak folyományaként tekintsünk rá. Mivel Kéthelyi kapitánysága idejének végét nem ismerjük, sem a vizsgálat eredményét, sem az esetleges intézkedéseket, feltételezhetjük, hogy 1680-ban még ő volt Tihany kapitánya, illetve hogy a vizsgált ügy elhúzódott egészen addig. A kapitány vallási ügyekben való illetékessége azzal a szabályozással függ ösz sze, amely 1608-tól törvényi szinten is hatályban volt, hogy ti. a végvári katonaságot megillette a jog, amely szerint vallását szabadon megválaszthatta, és azt szabadon is gyakorolhatta. Ez a joga nagyban befolyásolta az adott végvár és települése felekezeti viszonyait. Amint a vizsgálatban megszólaló tanúk személye, valamint az összeírás is mutatja, Tihanyban is jelen volt a katolikus katonaság, még ha kisebbségben is. 38 37 A két tanúkihallgatást a veszprémi káptalan folytatta le, a dokumentumok a káptalan hiteleshelyi levéltárában maradtak fenn. MNL VeML XII.1.i: 31/1673, illetve 13/1676. Az 1673. évi vizsgálat jegyzőkönyvének egy példánya bekerült az Esterházyak cseszneki levéltárába is, minden bizonnyal Esterházy János vicegenerális révén. SNA A. I. 4. a. 1. Esterházy I. János iratai. 38 Erre vonatkozóan lásd Keszthely példáját. Keszthelyen mindvégig megmaradt a katolikus többség, amit Végh a birtokos Pethő család katolikus vallásával hoz összefüggésbe. VÉGH (2006), 93.
