Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 3. (Pannonhalma, 2015)

II.Közlemények

TIHANY VÉGVÁR 1680. ÉVI ÖSSZEÍRÁSA 123 való beiktatását is elrendelte az uralkodó.26 Sem ő, sem közvetlen utódai nem tudták maradéktalanul érvényesíteni jogaikat a várkapitányokkal szemben, akik nem adták át a tihanyi várban található épületeket, mert azokat a katonaság hasz­nálta, másrészt viszont Ramocsaházi Mihály apát a jószágokat bérbe adta. Ez az időszak a javadalmas apátok kora. Karacsics Mátyás kapitánysága idején (1645–1661), feltehetően 1652-ben a ka­pitány és az apát szerződésben egyeztek meg az apátság javairól: a kapitány vállal­ta, hogy a puskaport, amelyet a templomban tároltak, kiviteti onnan, a templom fölötti házakból a katonák leköltöznek oda, ahol akkor a plébános lakott, a plébá­nos pedig a helyükre, intézkedtek a kertről és a bormérés jogáról is.27 A szerződés szerint tehát a vár már nem a katonáké minden feltétel nélkül, hanem meg egyeztek az apátság javainak használatáról és feltételeket szabtak, azaz az apátság jogai is érvényesültek. Egy évtized múlva a templom felújításáról van adatunk.28 1660-ban a katolikus lakosság és a katonaság vallásgyakorlása érdekében a király sür­gette a templom építésének befejezését. 29 Az 1665-ös urbárium szerint az apátnak a sziget területén már egyre nagyobb terület volt a kezén, és a földet művelő jobbágyai tizeddel tartoztak, ezenfelül a ka­tonák és a kapitány is fizettek neki a földekért.30 1671-ben egyezség született a kapi ­tánnyal, aki ekkor Kéthelyi János,31 a katolikus plébános, valamint az aszófői és örvényesi fűbér ügyében. 32 Az új apát 1672-ben Sebestyén András lett. Végül nem teljesült az a szán­dék, hogy az apát földesúr megkapja a kapitányságot is, mint ahogy az Zalavár esetében történt.33 Salvucci Octavius új apát 1676-os beiktatása idején még arról hallunk, hogy előtte az apátnak nem volt állandó székhelye Tihanyban. Ő viszont birtokba vette az apátsági székházat.34 Egy, az ő idejében kelt levélből már értesü ­lünk arról, hogy az apátság birtokain éltek délszlávok: Apáti faluban egy Misleny nevű rác volt a bíró, illetve egy Kaposi Milivoj nevű ember (talán katona) lakott Tihanyban. 26 PRT X. 221–222. 27 PRT X. 228–229. 28 PRT X. 229–230. 29 PRT X. 230. 30 PRT X. 231. 31 PRT X. 818–819. Kéthelyi tihanyi kapitányságának idejét nem ismerjük pontosan. 1661-ben Kertely János alakban fordul elő a neve egy végrendeletben, ahol „mostani tihanyi kapitány”­nak nevezik, az utolsó adat róla pedig 1676-ból származik, amikor az ő jelenlétében iktatják be a tihanyi apátság javaiba Salvucci Octavius apátot. PRT X. 233–234, 822. 32 PRT X. 233–234. 33 PRT X. 233. 34 PRT X. 234.

Next

/
Thumbnails
Contents