Dénesi Tamás - Dejcsics Konrád (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 2. (Pannonhalma, 2014)
I.Tanulmányok
28 SZITA BÁNK OSB Mivel a „Héberek Szerinti” Zsoltároskönyv fordítás és nem javítás, mint a Gallikán Zsoltároskönyv, azt feltételezhetnénk, hogy Jeromos szabadabban használhatta a latin nyelvet, míg a Gallikán szöveg készítésekor a Római Zsoltároskönyv megkötötte a kezét. Viszont Colette Estin, aki Mercati bíboros elemzését idézi, megállapította, hogy valójában a „Héberek Szerinti” Zsoltároskönyv háromnegyede megegyezik a Római és a Gallikán Zsoltároskönyvvel, és csupán egynegyede újítás. Estin szerint Jeromos ekkor még fordítói karrierje kezdetén járt, és nem mert túlságosan eltávolodni az olvasók által jól ismert szövegektől. Később sokkal bátrabb lett. Jeromos módszere a következő lehetett: a Római és a Gallikán Zsoltároskönyv szövegét követte, és csak ott változtatott, ahol a kettő közül egyik se felelt meg a héber szövegnek. Ez azt jelenti, hogy csak főleg a nehéz szövegrészeket javította, ahol a korábbi fordítások kétértelmű megoldásokat hoztak. Colette Estin összehasonlította a „Héberek Szerinti” Zsoltároskönyvet elődeivel, és a következő megállapításokat tette: • A Septuaginta és a Vetus Latina szórendje követi a héber szövegét. Jeromos ezt latin szórendre javítja. • A Vetus Latina kis előszóval vezeti be a zsoltárokat. Jeromos ezeket elhagyja. • A „Héberek Szerinti” Zsoltároskönyvben sokkal kevesebb az igekötős ige, mint a Gallikánban. Henri de Sainte-Marie ebben Jeromos válaszát látja egy népi latin tendenciára.40 A Gallikánban 643 igekötős ige szerepel, míg a „Héberek Szerinti” Zsoltároskönyvben csak 599. • Henri de Sainte-Marie megállapította, hogy a Gallikánban 51 új szó szerepel, amely nem található meg a Vetus Latinában, míg a „Héberek Szerinti” Zsoltároskönyvben 490. Tehát Jeromos jelentősen gazdagította a Zsoltároskönyv szókincsét. • A „Héberek Szerinti” Zsoltároskönyvben sok a -tor végű főnév. • Mondattan: az ablativus absolutus és az infinitivusos szerkezet nagyon ritka Jeromos Zsoltároskönyveiben. Későbbi fordításaiban jelentősen változik a technikája. 41 Bár a „Héberek Szerinti” Zsoltároskönyv Jeromos leggondosabb zsoltárfordítása, nem aratott nagy sikert. Valójában csak Hispániában terjedt el. Először is nem tudta kiszorítani a régi szövegeket a liturgiából, másrészt később Alkuin kihagyta a Vulgatából. A Katolikus Egyház kissé „rehabilitálta” az elmúlt évtizedekben, mivel a modern fordítások – Jeromos szellemében is – a héber szöveget veszik alapul. 40 Uo., 86. 41 Uo., 88.
