Dénesi Tamás - Dejcsics Konrád (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 2. (Pannonhalma, 2014)

I.Tanulmányok

84 PALLAGI PÉTER mérés jogát, ám a kocsmákat bérbe adták (Dénesd, Deáki, Modor).120 Radvány ­ban a községi kocsma jövedelméből azért nem részesedett a Főapátság, mert a jövedelmekről lemondva egy kuriális házában nyitott bérbe adott kocsmát. 121 Gyengébb helyi termés idején előfordulhatott, hogy az uradalmi kocsmák bormennyisége elfogyott, időnként ez az uradalmi borfogyasztást is veszélyez­tethette.122 Ilyen esetben az uradalom más községeiből, távolabb lévő pincéiből kellett biztosítani a szükséges bormennyiséget.123 Szentmárton környékén 1763-ban Szent Gergely napja körül a háromnapos hóvihar, majd az ezt követő ke­mény fagy megviselte a szőlőket. Itt-ott a tőkék harmada-negyede kipusztult. Az ítéletidő talán az écsi szőlőt viselte meg a leginkább, amelyben pótolni, illetve oltani kellett sok tőkét. Écsen ebben az évben 78 és 3⁄4 akó bor termett, ami mesz ­sze elmaradt az 1749-ben regisztrált 320 akótól. A hatalmas terméskiesés miatt ebben az évben a Főapátság nem szedetett bortizedet és a főapát a konvenciós alkalmazottak borfogyasztását is jócskán csökkentette. Az 1763 decemberében hivatalba lépő pincemester, Keller Bálint egyik első feladata éppen a kritikusan alacsony bormennyiség összeírása volt. Az összeírás szerint a felhalmozott óbor a szerzetesközösség számára még elegendőnek bizonyult. A főapát parancsára a felső kocsma és az apátsági alkalmazottak részére egy éven át szállítottak bort a győri apátúr-ház pincéjéből.124 A rendszeres borszállítás 1763 novemberében kezdődött és 1764. október 18-ig tartott. Összesen 632 és 3⁄4 akónyi tényői, csanaki és nagyba­ráti dézsmabort fuvaroztak ki Győrből.125 Mivel a terméskiesést a győri pince sem pótolhatta, a pincemester nagy mennyiségű bort vásárolt: Németh Ferenc sági kálvinista gazdától például májusban 15 hordóval, 162 és 3⁄4 akónyi mennyiségben. Németh 2,5 forintért adta a bor akóját. 126 A Főapátság vendégfogadókkal is rendelkezett. Ezeket üzemeltetőik bérelték. Haiszler Mátyás 1774-ben 500 forintért bérbe vette a Kiscsanak melletti Kápolna pusztát. Itt vendégfogadót épített, amelyet a szerződés szerint tizennégy év után minden ellenérték nélkül a Főapátságnak adott át. Gazdasági szempontból ked­vező helyen, a Győr–Tata országút mellett feküdt. A rend feloszlatásakor készült 1787-es összeírás szerint a bérlő egy konyhát és egy szobát, cselédsége szintén egy szobát használt. A közönséges vendégek számára egy nagyobb szoba állt ren­delkezésre, és három szoba az előkelőbb utasok megszállására. A fogadó rendel-120 Uo., 363–369. 121 Uo., 355–356. 122 Mivel Alsólendván gyakoribb volt a tized pénzben való szedése, tartottak attól, hogy a kocs­máltatásra nem lesz elegendő bor. Ezt más uradalom területéről vásárolt bor kimérésével ol­dották meg. C SAPODY (1933), 44. 123 CSOMA (1993), 175. 124 PFL GI 1. 15, 36, 54, 148; TÓTH (1998), 165; DÉNESI (2009), 88; DÉNESI (2011), 85. 125 PFL GI 1, 15. 57–58. 126 Uo., 59; TÓTH (1998), 164.

Next

/
Thumbnails
Contents