Dénesi Tamás - Dejcsics Konrád (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 2. (Pannonhalma, 2014)
I.Tanulmányok
BORKIMÉRÉS A SZENTMÁRTONI URADALOMBAN A 18. SZÁZADBAN 85 kezett egy 300 akót befogadó pincével. Mellé egy tizenhat lovat befogadó is tállót építettek.127 A vendégfogadók az utazó szerzetesek és Főapátsági alkalmazottak számára is helyet biztosíthattak, a piszkei vendéglős például köteles volt a részbirtokos részére szobát és lovai számára istállót biztosítani. 128 A szentmártoni felső kocsma Szentmártonban a felső, azaz a monostor kapuja melletti kocsmában egész évben a Főapátságé volt a kimérés joga.129 A számadások szerint a kocsmák borral való feltöltése nem szabályos időszakonként történt. Akkor vittek bort a felső kocsmába, amikor az előzőleg kiadott mennyiség fogyni látszott. A késő őszi hónapoktól kora tavaszig hosszabb az egyes feltöltések között eltelt időszak, míg a tavasz hátralévő részében, nyáron és kora ősszel gyakrabban töltötték fel a kocsma készleteit. Ennek oka, hogy szüret után az egyes gazdák pincéiben volt elegendő mennyiségű bor, ezért nem szorultak rá, hogy a kocsmából szerezzék be azt. Feltételezhető, hogy ekkor inkább a szőlővel nem rendelkező, szegényebb jobbágyok és zsellérek fogyasztottak a kocsmában. Általában februártól növeke dett a kimérésre kiadott ital mennyisége, ezzel a befolyt összeg is. Ugyanis ekkorra kezdett fogyni a gazdák saját termésű bora. A nagyobb ünnepek alkal mával a vendégek miatt a monostor pincéjéből kiadott borok mennyisége növekedett, a kiadások között eltelt idő pedig csökkent. Az év legforgalmasabb és legjövedelmezőbb időszaka a július–augusztus volt (lásd 1. ábra ). A fogyasztás növekedése nagyrészt Szent Willebald és Szent István ünnepének köszönhető. A ravazdi Szent Willebald-búcsúra július első vagy második vasárnapján bencések vezetésével indult processzió, Szent István király ünnepén, augusztus 20-án pedig sok zarándok és vendég érkezett a monostorba, hogy a szerzetesközösséggel együtt ünnepeljen. A két esemény Keller Bálint számadáskönyve szerint jó alkalom volt a borfogyasztásra, erre pedig az Apátság kapuja melletti felső kocsma kínálta az egyik legjobb lehetőséget. A várható nagy mennyiségű fogyasztásra a pincemester és a kocsmáros az ünnepet megelőző időszakban nagyobb bormeny nyiséggel készült. A felső kocsma feltöltésére általában 10-15 akót szállítottak egy alkalommal, a két ünnep előtti napokban azonban 30-40 akóval töltötték fel a készletet. 130 127 PRT V. 337. 128 Uo., 358. 129 „educillum superius per totum annum dominale” PFL GI 3. 20. 130 A felső kocsma borforgalmának kimutatása az 1702–1703. évekből: PFL GI 1. 2, 193–194, az 1764–1766 közötti évekből: PFL GI 1. 15, 97–98, 106–109, az 1777–1783 közötti évekből: PFL GI 1. 24, 1–6.
