Dénesi Tamás - Dejcsics Konrád (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 2. (Pannonhalma, 2014)
I.Tanulmányok
72 PALLAGI PÉTER és kisebb birtokosoktól is.38 Általában odafigyeltek arra is, hogy a rendelkezésre álló mennyiségen túl szükséges bort még időben vásárolják meg, amikor az ital ára még nem volt magas.39 A jobbágyok által eladott bor árát nagyban befolyásolta két körülmény: egyrészt a jobbágyok általános kiszolgáltatottsága az uradalomnak, másrészt a földesúri italmérés monopóliuma, amelynek következtében más helyi vevő nem mindig akadt. Így az uradalom olcsón juthatott jobbágyai eladó borához. 40 A kimérés jogában nemcsak a földesúr és a jobbágy osztozott. A garamszentbenedeki uradalomban például az év bizonyos napjain, leginkább a három főünnep körül egyedül azt a plébánost illette a borkimérés joga, aki rendelkezett saját termésű borral.41 Ugyanebben az uradalomban nemesi borkimérésekre is találunk példát. Természetesen ennek visszaszorítására törekedett a földesúr. 42 Összességében elmondható, hogy a borkimérés feudális joga és az abból fakadó, jól körülbástyázott, biztos piac akár két-háromszoros hasznot tudott hajtani az uradalmaknak, de egyrészt gátolta a paraszti termelés felfejlődését, új javító technikák alkalmazását a bortermelésben, másrészt feleslegessé tette az uradalom részéről a távolsági kereskedelemben való intenzív részvételt. 43 A főapátsági szőlőgazdálkodás a 18. században A bencés rend magyarországi megtelepedése óta folytatott szőlőművelést,44 hi szen az abból előállított borra mind a liturgiához, mind a refektóriumban, mind az utasok, vendégek ellátásánál nagy szükség volt.45 A török háborúk után a pan nonhalmi főapát is igyekezett újjászervezni és gazdaságosabbá tenni a birtokain folyó gazdálkodást. Jobbágyokat költöztetett földjeire (magyarokat, szlovákokat, horvátokat, németeket, rácokat), a régi szőlőket újra kezelésbe vette, és újakat is telepíttetett. Kezdetben az Apátság saját kezelésű birtokait, így a szőlőket is, a jobbágyok robotjával műveltették. A robotmunka rossz minőségét a szőlőművelésnél érzékelték először, ezért a jószágkormányzók arra törekedtek, hogy a jobbágyok a szőlőrobotot pénzen váltsák meg. Ezért a 18. század elejétől napszámosokkal műveltették a szőlőültetvényeket. 46 38 SZABAD (1957), 92. 39 KÁLLAY (1980), 168, 171. 40 SZABAD (1957), 93. 41 GERENDÁS (1934), 143. 42 Uo., 33. 43 SZABAD (1957), 97; TÓTH (1987), 61. 44 DÉNESI–CSOMA (2009), 10. 45 TÓTH (1998), 158. 46 Uo., 161; DÉNESI (2009), 87.
