Dénesi Tamás - Dejcsics Konrád (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 2. (Pannonhalma, 2014)

I.Tanulmányok

VULGÁRIS LATIN ELEMEK... 51

faciem Domini – Ádám és felesége elrejtőzött az Úr színe elől. Ebből az abante

határozószóból, amely a klasszikus ab és ante

összetételéből jött létre, szárma

zik a francia avant

és az olasz avanti.

56

Nézzünk néhány határozószó-halmozást zsoltárfordításainkban, és azok Jeromos általi javítását:

Zsolt 9,32: Azt mondja szívében [a bűnös]: „Feledékeny az Isten, elfordítja arcát, soha

meg nem látja.”

– Rom: dixit enim in corde suo oblitus est Deus avertit faciem suam ne videat usque in finem

– Gall: dixit enim in corde suo oblitus est Deus avertit faciem suam ne videat in finem

– G: Car il a dit en son coeur : Dieu a oublié ; il a détourné sa face pour ne plus jamais voir.

Az usque in finem

nagyon gyakori fordulat a Római Zsoltároskönyvben. Jeromos minden alkalommal in finem

re javította.

Zsolt 40,14: Áldott legyen az Úr, Izrael Istene, mindörökkön-örökké! Úgy legyen! Ámen!

– Rom: benedictus Dominus Deus Israhel a saeculo et usque in saeculum

fiat fiat

– Gall: benedictus Dominus Deus Israhel a saeculo et in saeculum

fiat fiat

– G: Béni soit le Seigneur, Dieu d’Israël, dans tous les siècles des siècles

! Ainsi soit-il, ainsi soit-il !

A második példában ugyanazt a jelenséget látjuk: Jeromos most az usque in sae

culum kifejezésből hagyja el az usque határozószót.

4. Névmások elöljárószóval vagy anélkül

Herman József azt írja, hogy a késői szövegekben az idő kifejezésére szeretik az in prepozíciót, miközben a klasszikus latinban az egyszerű ablativus is elég volt. Pl.: in hoc tempore, míg a klasszikus latinban hoc tempore.

57

Megjegyezhetjük, hogy ez a tendencia az újlatin nyelvek irányába mutat, amelyekben nincsenek esetek, helyüket prepozíciós szerkezetek vették át.

56 Uo., 28.

57 Uo., 53.