Dénesi Tamás - Dejcsics Konrád (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 2. (Pannonhalma, 2014)
IV.Szemle
SZEMLE 355 orvosi szakmának szóltak, de rajtuk keresztül, az ő kezelésekre vonatkozó javaslataik által jutottak el a betegek Füredre. A fürdői forgalom növekedését szolgálta a közlekedés fejlődése. 1861-től a Déli Vasút, majd 1909-től a közvetlen vasúti összeköttetés volt a meghatározó. Előbbi megépülése után a vendégek északi partra való szállításában a Kisfaludy gőzhajó kapott szerepet. A szerző itt az 1847 óta közlekedő hajó, a balatoni gőzhajózás megszervezése történetének részletes összefoglalását adja. A téma tárgyalását a hajózásnak a fürdőre történő közlekedésben játszott kulcsszerepe és a hajót működtető Társaság fürdői kötődése teszi indokolttá. A fürdővendégek ellátását a tulajdonos bérlők bevonásával tette teljes körűvé. A településen vásár, a telepen boltok, bódék, bazársor, kofák, bábosok, kalmárok, fazekas, mészárszék, pékség, cukrász, képárus kaptak helyet. A vendéglők száma is szaporodott az idők során. A bérlőkre, kereskedésekre vonatkozóan összegyűjtött adatokat egy 1840/1841-es és egy 1881-es kimutatás közli. Az ellátás megszervezésében a 19. század első felében főként pesti kereskedők kaptak szerepet, majd fokozatosan betagozódtak a veszprémiek is. A fürdővendégek elszállásolása folyamatosan problémát okozott a szűkös szál láslehetőségek miatt. A szállásadók sorában a település lakói már a 18. században megjelentek. Részletes kimutatást és leírást kapunk a fürdő kezelésében álló szállásokról és szolgáltatásaikról. A szerző kimutatja, hogy a füredi fürdőt drágaság jellemezte, mivel – akárcsak ma – a vállalkozók a 19. században is igyekeztek a szezon ideje alatt megkeresni az egész évi jövedelmüket. A külföldi fürdőkkel összevetve megállapítja, hogy az ott kínált ételek egészségesebbek és jobb minőségűek voltak. Ugyanakkor Füreden a fürdőszolgáltatások differenciáltságot mutatnak: azokat a különböző rétegek lehetőségeihez igazították, ami a szálláshelyek berendezésében és szolgáltatásaiban mutatkozott meg. Külön fejezet foglalkozik a fürdői társadalommal. A szerző lényeges megfigyelése, hogy a társadalomtörténeti kutatások eredményei a felhasznált források egy oldalúsága miatt korrekcióra szorulnak. Az eddigi eredmények jobbára a kiadott fürdőlistákra támaszkodtak, amelyek a fürdővendégeknek csak egy részét tartalmazzák. A fürdő elsődlegesen gyógyhely jellegéből és a korábban tárgyalt gyógymódok jellegéből is következően – megállapítása szerint – további társadalmi rétegek jelenlétével is számolni kell. A vendéglisták nem tartalmazzák a köpölyözés miatt a fürdőre érkező parasztokat, számuk és arányuk a fürdőorvosi jelentésekből becsülhető meg. Márpedig számuk jelentősebb, mint külföldön! A magyar és külföldi fürdők kontextusába helyezve lehet a füredi fürdőtársadalom jellegét értékelni. Ha csak a hivatalosan megjelent vendéglistákat vesszük
