Dénesi Tamás - Dejcsics Konrád (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 2. (Pannonhalma, 2014)
IV.Szemle
LICHTNECKERT András, A balatonfüredi savanyúvízi gyógyfürdő története az alapí tástól az államosításig, 1702–1949, Balatonfüred, 2013, 448 oldal, függelékben 54 színes képpel A balatonfüredi gyógyfürdő múltja a magyarországi bencés rendtörténet társadalom- és gazdaságtörténeti vonatkozásainak sorába tartozik. A rend egyik legismertebb és legfontosabb gazdasági nagyüzeme nem pusztán, sőt nem elsősorban a rend történetéhez tartozik, szerepe a korabeli magyar társadalom egésze szempontjából jelentős, ami túlmutat az egyházi rend keretein. A fürdőre vonatkozó balneológiai és történeti szakirodalom igen gazdagnak mondható. Ezen belül a bencés történetírás is foglalkozott vele. Sörös Pongrác a Rendtörténet tihanyi apátsági kötetében külön fejezetet szentelt a balatonfüredi fürdőnek, munkáját a pannonhalmi levéltárban található iratok egy részére alapozva. A társadalom- és művelődéstörténet a fürdői társadalom és kultúra, az időtöltés aspektusait vizsgálta, ennek megfelelően a vendégekre, a fürdői szórakozásra és időtöltésre vonatkozó levéltári forrásokat és szépirodalmat, korabeli publicisztikát hasznosította. A most ismertetendő monográfia az itt soroltakra is kitérve a fürdőt elsősorban mint gyógyító intézményt, annak működését tárta fel és mutatja be. Ez a megközelítés a széles körű levéltári és szakirodalmi merítés mellett a rend fürdőre vonatkozó teljes levéltári iratanyagának feltárását hozta/követelte meg, így a fürdőtörténetben a bencések mint tulajdonosok és működtetők szerepe jóval hangsúlyosabban jelenik meg. Lichtneckert András könyve a fürdőről eddig megjelent legteljesebb és legnagyobb volumenű történeti monográfia. A mű teljességre törekszik, hasznosítva egyfelől a balneológiai, orvostörténeti, gazdaság- és társadalomtörténeti, rendtörténeti szakirodalmat, másfelől a rend, a kormányszékek, a közigazgatás és egyes családok levéltári iratanyagát. Mindezt egyben forráskritika alá veti, és ahol szükséges, folyamatosan korrigálja a rögzült tévedéseket, hibás értelmezéseket. Mindezek mellett a szerző deklarált célja a balatonfüredi fürdő elhelyezése az európai
