Dénesi Tamás - Dejcsics Konrád (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 2. (Pannonhalma, 2014)
III. Forrásközlések
312 SZABÓ ANDRÁS PÉTER Vajon miért írta 1645. június 29-én titkos jegyekkel nagyobbik fiának, hogy „Forgách Zsigmond itt vagyon, de nem igaz hozzánk, s megesik nemsokára”?113 Abban a levélben is elég sarkosan fogalmaz, amelyben feleségét, Lorántffy Zsuzsannát augusztus 5-én a katolikus főúr elhunytáról értesíti: „Nagyszombatban viszik a testét, ott is akarják eltemetni, az feleségét felvárván. Valóban sok szánója van az pápista atyafiak közül. Isten irgalmazzon szegénynek, s ne vegyen számot Isten tőle nekünk tett hitünk megállásáról. Nem jó senkinek az Isten nevére híjában megesküdni, s annak ajakára való felvételével játszani. Sem pap, sem barát nem szabados annak megbocsátásával, ha ez ellen szándékkal s készakarva igyekezik véteni, cselekedni, per se vel per alios [maga vagy mások által]. Igaz az Isten az ő itéletiben.” 114 A rejtélyes haláleset okát végső soron nem ismerjük, a ráció Rákóczi sötét szavai ellenére talán inkább a kevésbé regényes változat mellett szól. Azt sem tudjuk pontosan, hogy Forgách Zsigmondot hol és mikor temették el. Ahogy azt a fejedelem levele is megelőlegezi, valószínűleg a család hagyományos temetkezési helyén, a nagyszombati Szent Miklós-templomban, ahol nagyapja és apja is nyugodott, és ahol több évtized múltán, 1681-ben bátyját is végső nyugalomra helyezték.115 Annyit tudunk csak, hogy a holttestet először Érsekújvárba vitték, Forgách Ádámhoz.116 Később valószínűleg onnan szállították át Nagyszombatba. Az Erdődy család vépi levéltárában őrzött levelezés egy különleges élethelyzet és egy feszült kapcsolat tanúja. Megismerhetjük belőle a fejedelemhez kényszerből átállt felső-magyarországi katolikus arisztokrata hányattatásait és túlélési stratégiáját. Forgách Zsigmond időnként kétségkívül igyekezett alkalmazni a tettetés (simulatio) és leplezés (dissimulatio) politikai eszköztárát. Aligha nevezhetjük például őszinte gesztusnak azt, hogy 1644 szeptemberében, két hónappal a szalánci ostrom után éppen a református I. Rákóczi Györgyöt és feleségét kérte fel elsőszülött fia, Ádám, formális keresztszüleinek.117 Igaz, ezzel a felkéréssel bajo san tudott bárkit is megtéveszteni. Sokkal nagyobb súllyal szerepelnek a levelekben sérelmei, a felégetett jószágok, a fogságban sínylődő szolgák és familiárisok, a kifosztott sebesi ferences kolostor. Batthyány Ádámnak írott leveleiből az is kiderül, hogy háborús tapasztalatai valamelyest korábbi politikai meggyőződé-113 1645. június 29. A Zsombor és Bát közötti táborból. I. Rákóczi György II. Rákóczi Györgynek. MHHD XXIV, 333. 114 MHHD XXIV, 347. 115 A Forgách család meglévő és elpusztult nagyszombati síremlékeiről: LUDIKOVÁ (2002), 87, 98–99, 105. 116 1645. október 26., Érsekújvár. Lippay György esztergomi érsek I. Rákóczi Györgynek. „Ím, nyavalyás Horvát Dániel visszamegyen az magáét kezéhez venni, szegény Forgách Zsigmond testével jött volt ide, kinek szolgája is volt, azulta sebben volt, mely esett az őfelsége hadaitúl rajta, ugyan az kegyelmed hadába.” MNL OL E 190. 42. d. 5. t. No. 643. 117 Lásd alább a 4–5. számú levelet.
