Dénesi Tamás - Dejcsics Konrád (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 2. (Pannonhalma, 2014)
I.Tanulmányok
VULGÁRIS LATIN ELEMEK... 23 És mivel Jézus és apostolai is imádkozták a zsoltárokat, sőt az első keresztények fontos jövendöléseket találtak bennük Jézus halálával és feltámadásával kapcsolatban, a Zsoltároskönyv fontos szerepet kapott a korai Egyház liturgiájában is. Amit korábban általánosságban mondtunk a Biblia első fordításaival kapcsolatban, az még inkább igaz a Zsoltároskönyvre: az első fordítások liturgikus használatra készültek, és fontos volt, hogy a hívek értsék a szöveget. Ezért a fordítások szövege közel állt a beszélt latinhoz. A Római Zsoltároskönyv az európai fordítások közé tartozik. Közöttük azért foglal el különleges helyet, mert számos kódexben maradt ránk, és nagyon ősi. Robert Weber OSB és a római Szent Jeromos-apátság bencés szerzetesei tizenhat kézirat alapján készítették el szövegkritikai kiadását 1952-ben.26 Ez a szám egé szen rendkívüli, mert a Mozarab és a Milánói Zsoltároskönyv kivételével az összes többi Zsoltároskönyv-fordítás csak egyetlen példányban maradt ránk.27 Mint We ber a Római Zsoltároskönyv kritikai kiadásának előszavában mondja, úgy tűnik, nagyon ősi latin szövegváltozatot tartalmaz, és valamiképpen a többi szövegváltozat közös őse lehetett. 28 Nevét a 9. században kapta, amikor Sankt Gallen és Reichenau monostorában elkészítették az első, oszlopokba rendezett zsoltároskönyveket, amelyekben három Zsoltároskönyvünk szerepelt egymás mellett. Az elsőt Rómainak nevezték el, mert ebben az időben Rómában használták. A második a Gallikán nevet kapta, mert Nagy Károly idejétől kezdve a Frank Birodalomban terjedt el. A Romanum neve tehát nem a keletkezés helyét jelöli, hanem csak azt mutatja, hogy a 9. században Rómában használták. De római jelenlétét más tények is alátámasztják. A hagyomány szerint Nagy Szent Gergely pápa (590–604) készítette az első, és róla elnevezett gregorián énekeket. A hagyomány szerint tehát a gregorián ének Rómából származik, és ezt alátámasztja, hogy szövege a Római Zsoltároskönyv. Később a Vulgatába illesztett Gallikán Zsoltároskönyv lett a zsoltárok hivatalos szövege a Római Katolikus Egyházban, de a gregoriánt továbbra is a Római Zsoltároskönyv szövegváltozatával énekelték és éneklik ma is. Már említettük, hogy számos kódexben maradt ránk. A legősibb egy 8. századi britanniai kézirat. Beszéltünk a római szerzetesekről is, akiket Nagy Szent Gergely pápa küldött Britanniába a 7. század elején. Tehát itt is nyomon tudjuk követni a római szövegváltozat útját Britanniáig. A fennmaradt legkorábbi idéze-26 A könyv nem található meg a magyarországi könyvtárakban. Ezúton is szeretném megköszönni Dejcsics Konrád pannonhalmi és Georg Braulik bécsi bencés atya segítségét, akik lehetővé tették számomra, hogy hozzáférjek a Bécsi Egyetemi Könyvtárban. 27 WEBER (1953), XXII. 28 Uo., VIII.
