Dénesi Tamás - Dejcsics Konrád (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 2. (Pannonhalma, 2014)
II.Közlemények
188 BOROS ZOLTÁN főapát ennek mintájára tartotta később is a káptalani üléseket,17 melyek közül több foglalkozott a statútumok revíziójával. Már 1832-ben döntés született egy új szabályzatról, de végleges formáját csak 1836-ban, kisebb módosítások után nyerte el. Ennek a Főapátság gazdasági ügyeket tárgyaló része nyolcadik pontja úgy szól, hogy a Gazdasági Tanács elnöke a senior jószágkormányzó, aki elsősorban a peres ügyeket és a zálogba adásokat intézte. A tanács üléseiről jegyzőkönyvet készítettek, melyet be kellett mutatni a főapátnak.18 Ez a szabályozás is az eddig fennálló gyakorlatot bizonyítja, hiszen az említett tisztiszéki jegyzőkönyvekben szintén a pannonhalmi jószágkormányzó elnöklete alatt működő gazdasági tanáccsal találkoztunk. Ezzel szemben a főmonostori konvent üléseinek jegyzőkönyvei között 1837-ben feltűnik a főapát elnöklete alatt tartott gazdasági tanácsülésről (Consessus Oeconomicus sub Praesidio Praelati) készült bejegyzés. Az elnöklő főapát mel lett a perjel, a központi jószágkormányzó, a segédjószágkormányzó, a kerületi jószágkormányzók és a pénztáros voltak a tagjai.19 Mivel a felsorolt beosztáso kat rendtagok töltötték be, ezzel a lépéssel lényegében kikerültek a legfelsőbb gazdasági döntéshozók közül az alacsonyabb rangú civil uradalmi tisztségviselők. A Gazdasági Tanács ilyen átalakulása magya rá zat lehet arra a kérdésre is, hogy miért szakadt meg 1836-ban a tisztiszéki jegy zőkönyvek sorozata. Újdonság tehát, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően a főapát személyesen is részt vett a gazdaság felügyeletének munkájában, hogy ebben csak rendtagok működtek közre, végül az sem mellékes, hogy ebben az esetben szerepel először együtt a gazdaságirányítás szereplői között a főapát, a főmonostori perjel és a jószágkormányzó alkotta hármas. Hogy Rimely Mihály főapátsága idején miként működött a Gazdasági Tanács, arról egyelőre kevés adatunk van. Fennmaradt A Szent Mártonról czimzett Pannon hegyi Főapátság Gazdászati Üléseinek Jegyzőkönyve címet viselő töredék, amely 1844. december 10-én a főapát elnöklete alatt tartott ülésről szól,20 és egy füzet az 1853 és 1865 közötti évekből, amely néhány, a főapát elnöklete alatt, a perjel és a kerületi jószágkormányzók részvételével tartott ülésről készült.21 Ugyanakkor a rendi konstitúciók 1842 körül készült tervezetében a Gazdasági Tanács elnökéül ismét a jószágkormányzót kívánták megtenni.22 Az 1848-as káptalan, mely a for -17 A szakirodalom ezeket nem tekinti a későbbi értelemben vett nagykáptalanoknak, mivel csak a rendi elöljárók szűk körének részvételével és több székház képviselőjének távollétében zajlottak. PRT VI. B 934–938. 18 PRT VI. A 502. 19 PFL KgyJ I. 382., PRT VI. B 939 20 PFL GL Gazdasági rendeletek 1844. 21 PFL GL Gazdasági tanácskozó ülés jegyzőkönyve 1834. Címe ellenére ez a füzet az 1844 és 1866 között keletkezett gazdasági ülések határozatait tartalmazza. 22 PFL Statútumok 1842. (A több példányban fennmaradt, 1841–1842-ben összeállított statútumok nem kerültek elfogadásra.)