Dénesi Tamás - Dejcsics Konrád (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 2. (Pannonhalma, 2014)
II.Közlemények
KÖZPONTI JÓSZÁGKORMÁNY VAGY GAZDASÁGI TANÁCS? 189 radalmi események és az áprilisi törvények után kialakult helyzetre kívánt reagálni, nem hozott alapvető változást a rendkormányzat rendszerében. Kiterjesztette a konvent hatáskörét néhány tisztség ellenőrzésére, különösen a pénztárra és a székházak számadására, amiről választott ellenőrök révén kívánt gondoskodni. A számvevőség feladatait egy, a káptalan által megválasztott ötfős bizottság vette át, amelynek elsődleges feladata a gazdálkodást végző tisztek számadásainak ellenőrzése volt, és a gazdasági üléseken is képviseltette magát.23 Érdemi változás 1853 körül állhatott be, ebből az évből származik az említett füzet, melynek első bejegyzése a Reformatio Administrationis oeconomiae címet viseli. 24 A jószágkormány jegyzőkönyei 1872 és 1920 között keletkeztek, így számunkra az ebben az időszakban érvényben lévő 1855-ös statútum25 és annak módosítá sai nyújthatnak valódi segítséget. Az osztrák bencés monostorok 1850-es években felerősödő uniós elképzelései következményeként 1852-ben döntött a Szentszék a Scitovszky János prímás által végzendő pannonhalmi vizitációról. Megvalósítására csak három évvel később, 1855-ben került sor.26 Az apostoli látogatás eredmé nyeként összeállított és megújított rendi szabályzat utolsó fejezete Administratio rei oecominicae címmel 24 pontban írta le a Főapátság gazdálkodásának rendjét. Eszerint a rendi vagyon őre a főapát, de a gazdálkodást a senior jószágkormányzó irányítása alatt a helyettes jószágkormányzó, a pincefelügyelő és a kerületi kormány zók végzik.27 A 8. pontban szerepel a consessus œconomicus kifejezés, ame lyen a központi jószágkormányzó vezetése alatt tartott gazdasági üléseket kell érteni.28 Ez a statútum Kruesz Krizosztom főapátsága idején is érvényben ma radt, és halálának évében, 1884-ben újból kiadták, de az alapszöveghez jegyzetek formájában hozzáfűzték az időközben keletkezett módosításokat és káptalani határozatokat.29 A gazdaságra vonatkozó fejezet első kiegészítése négy intézke dést tartalmaz. Ezek közül az első így szól: „A főapátsági birtokok kezelése a köz ponti kormány kezében van letéve. A központi kormány három személyből áll, u. m. a főapát, a főmonostori perjel, és a szentmártoni kerületi kormányzóból; segédül a főapátsági számvevőt birja.”30 Amennyiben meg tudnánk állapítani, mikor készült ez a kiegészítés, akkor azt is megmondhatnánk, mikortól beszélhetünk a Központi Jószágkormány működéséről. 31 23 A bizottság egy-egy tagja „...a néha tartandó gazdasági ülésekben részt veszen.” PFL Statuta 1848. 8. 24 PFL GL Gazdasági tanácskozó ülés jegyzőkönyve 1834. 1. 25 PFL Statútumok 1855. 26 PRT VI. A 103. 27 PFL Statútumok 1855. 28 PRT VI. A 502. 29 PFL Statútumok 1884. 47–51. 30 PFL Statútumok 1884. 48. 31 A kiegészítésekhez rendszeresen odaírták, melyik káptalan határozata alapján került bele a szövegbe. Ezen a helyen ilyet nem olvashatunk, így feltételezem, hogy nem egy káptalani határozat szövegével van dolgunk.
