Dénesi Tamás - Dejcsics Konrád (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 2. (Pannonhalma, 2014)
II.Közlemények
102 MEDGYESY S. NORBERT Vizsgálódásaim kiindulópontját és bázisát a 17–18. századi magyarországi iskolai színjátszás egyik legfontosabb forrástípusa, az eddig nagyjából ismeretlen drámaprogramok mintegy másfél ezres korpusza jelenti. A színlapok a 17–18. századi, 85%-ban nyomtatott, maradék hányadban pedig kéziratos formában programma, argumentum, periocha név alatt fordulnak elő. Ezek legtöbbször 2, 4, 8, 16, 22 lapból álló, negyed- vagy nyolcadrét nagyságú nyomtatványok, melyeket az iskolai színi előadások közönsége részére adtak ki. A kisnyomtatvány tartalmazza az előadás címét, a patrónus/mecénás nevét, továbbá az előadás helyét és idejét, az előadó osztályt szereplőnevekkel (Personae Agentes, Nomina Actorum, Unterredende Personen, A Játékban fenn forgó Személlyek) és szerep nevekkel együtt, valamint a darab cselekményét (Argumentum, A’ Játéknak álla potja, A’ Dolog Léte, Példának sommája, Sommaja, A Dolognak Volta avagy Summája, Inhalt / Geschichts-Innhalt). A színlapok pontosan megadják az adott gimnáziumban – a jezsuita Ratio Studiorum (1599) szerint – működött osztályok típusát: principista, parvista (esetleg majorparvista), declinista, coniugista, grammatista, syntaxista, poetista, rhetorista. Előfordult, hogy teljes szövegkönyvet is nyomtattak a drámaprogramban; ezeket páholykönyvecskéknek (Logenbücher) nevezzük. E sokszínű forrástípusban olvashatjuk a szereplők anyanyelvi (Hunga rus, Siculus, Italicus, Saxonus, Scalvonicus, Austriacus) és társadalmi (praenobilis, nobilis, civis, liber baro) összetételét, néhol származási helyét vármegyék, kiváltsá golt kerületek és városok szerint. Történeti szempontból kiemelten fontos, hogy a periochák kivétel nélkül feltüntetik az előadott színdarabok forrását. Periochák kétféle formában maradtak fenn: 1. teljes, azaz drámacímet, előadási adatokat és részletes (jelenetenkénti) cselekményleírást tartalmazó, többnyire nyomtatott formában; 2. másrészt pedig úgy, hogy a drámaszöveg elején olvasható egy Personae agentes felsorolás és azzal együtt egy Argumentum, amely csupán az adott dráma cselekményének tömör, néhány mondatos összefoglalását tartalmazza. Munkánk során mindkét fajtát színlapnak, illetve periocha-töredéknek tekintjük, ezért vizsgálat alá vesszük őket az e színlapokhoz kapcsolt latin nyelvű drámaszövegekkel együtt. Adonis (Nagyszombat, 1765) Munkánk során a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár Dramata in gymnasiis pro ducta című gyűjteményéből 3 azokat a színlapokat és drámaszövegeket vizsgáltuk, amelyek a 18. század iskolai színpadához köthetők. 3 PFKK 119 B 18//1–8. Bővebben: SZABÓ (1981), Nr. 1176.
