Dénesi Tamás - Dejcsics Konrád (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 2. (Pannonhalma, 2014)
II.Közlemények
JEZSUITA ISKOLADRÁMA-SZÍNLAPOK... 103 A nagyszombati jezsuita gimnázium parva osztálya által 1765-ben előadott Adonis című mitológiai játékról egy négyoldalas, nyomtatott, latin nyelvű, teljes formájú színlap és két (egy töredékes és egy teljes) kéziratos, latin nyelvű szövegkönyv maradt fenn.4 A bemutató periochájából kiderül, hogy e barokk elő adás Adonisnak nem a klasszikus és közismertebb mitológiai történetét5 dolgozza fel, hanem Codrillus, Coriolus, Alphæus, Faustulus, Daphnis, Dorus, Vulpinus és Gryphus szereplésével egy, Arcadia idilli táján játszódó bukolikus játéknak voltak tanúi az akkor még érseki és egyben szabad királyi város, Nagyszombat nézői. Az előadás forrásaként Poësis megjelölés, helyszínként ad Lucum Pani Pastorum Deo Sacrum olvasható a színlapon. A periocha énekes vagy hangszeres zenei be tétről, táncról, a barokk iskolai színpadon gyakori mutatványosok (Jocastae) vagy katonák (Milites) fellépéséről nem tájékoztat. 6 Az Adonis -előadásról Pannonhal mán őrzött dokumentumban a nyomtatott színlap mellett a darab latin nyelvű szövegkönyve két formában olvasható: egyrészt töredékesen, ugyanis az Actus II. Scena 6. egyik Adonis-mondatánál (Non hic configunt) megszakad a kézirat, a nyomtatott drámaprogramból viszont kiderül, hogy a darab három felvonásból állt (Actus I–III.), actusonként VII–VIII–V scenával.7 A másik kézirat teljes ver ziót őriz, amelyben a színlapokhoz hasonlóan – nyilván egy általunk ismeretlen nyomtatott színlapról másolva – Argumentum ot olvashatunk. Ezen Argumentum megfogalmazása szöveg szerint eltér a Nagyszombatban 1765-ben kiadott színlap textusától, de a tartalmi leírásból és a teljes formában átmásolt színdarab szerkezetéből (Actus I. Scena I–VII; Actus II. Scena I–VIII; Actus III. Scena I–IV. és Scena Ultima) egyértelművé vált: ugyanarról a bukolikus környezetben játszódó nagyszombati jezsuita előadásról van szó. A teljes szövegkönyvet nyitó kéziratos színlap nem tünteti fel a szereplők nevét, csupán a szerepneveket és a drámabeli rokonsági vagy más viszonyaikat sorjázza, majd elénk tárja az előadás 41 oldalas, teljes szövegkönyvét. E szövegkönyv 19–21. és 26–27. oldalán egy-egy mondatos javítások, továbbá jelenetrészekre vonatkozó áthúzások találhatók.8 Ebből arra következtethetünk, hogy a mitologikus játék ismeretlen nevű jezsuita gimnáziumi tanár szerzőjének munkapéldányát őrzi a pannonhalmi könyvtár. A jezsuita 4 Adonis / Acta / Tyrnaviae / ab elementari Classe / M.DCC.LXV. Typis Collegii Academici Soci[etatis] Jesu, Anno MDCCLXV. PFKK 119 B 18/3/b. 5 A szépséges Adoniszt Aphrodité már gyermekkorában megkedvelte, és ezért egy szekrénykébe elzárva Perszephoné őrizetére bízta. De Perszephoné is beleszeretett az ifjúba, ezért Zeusz úgy döntött, hogy az esztendő harmadát Perszephonénál, másik harmadát Aphroditénál, a harmadikat pedig másoknál töltötte. Végül egy vadkan halálra sebezte Adoniszt. Bővebben lásd K ERÉNYI (1977), 49, 54–55, 63, 86, 95, 116, 118, 130–132, 171. 6 Adonis, i. m. 1765. pag. 1. Az előadást a Bécsben és a Rómában őrzött Litterae Annuae alapján Adonis Alphaei tutoris sui opera de natu majoribus fratribus victor cím alatt említi: STAUD I. (1984), 224–225. 7 PFKK 119 B 18/3a. 8 A teljes drámaszöveg lelőhelye: PFKK 119 B 18//4.
