Túri Károly: A ceglédi nyelvjárás nyelvtana. I. - A Szegedi Alföldkutató Bizottság Könyvtára. I. Szakosztály közleményei 1. (Szeged, 1930)
î a) -ú,-ü (<C.-ul,-ül): rosszá, magyarú, nímetii stb. b) -vá, -vé: söprűvé, bottá stb.; de: hajadonfővé. e) határozószókban és névutókban: alá, belű, elő, fölü, hátú, kívű, közű, mellű, mégü, nékű, fő, közé. d) -kő: mikó, máskó, akkó, husvétkó stb. e) -szó, -szé, -sző: háromszó, éccé, kéccé, öccő stb. 8. Máshelyzetben történt szórványos nyúlások: csíra, fínyás, hivatal, csípás, csipeget, csipet, sima; tükör; búza, cúkor, bújtás, csúnya, csúnyaság, csúnyít; ménkű, nékem, déréj je; kör; kormány, posta, kacsa, pászol. Vö. 108.§. Magánhangzók megrövidülése. 9. Rövid magánhangzó van a köznyelvi hosszú helyén a köv. szavakban: bilindék, billeg, billegéz, csetepati, pinték, szurgyik, enyim, lepiny, gölödiny, uzsgyi, elibe, közibe, fölibe, firhang; hetfü, dűli; szu; dérékajj, izéi, izélék, hagy kefélem lé, sintér, éppen; birkózik, ovatos, zsinoros; hetfü; gáncsol, csancsog, muszáj. Vö. 108.§. 10. Határozó ragok és névutók személyragos alakjaiban: belüliem, belülied, stb., tüllem, tülled stb. űtülle, aluliam, alullad stb. fölüllem, fölülled stb. mellüllem, mellülled stb. felüliem, felülied stb. mögüllem v. mégüllem, mögülled v. mégülled stb.; de rúlam, rólad (uráliam) stb. Vö. 53.§. 11. Rövid i (<!í<!é) van a birt. sz. ragokkal ellátott főnevek egyesszám 3. sz.-ű magashangú rágós alakjaiban: pl. kézit, szemit, fülit, szívibe, tetejibe, fejibe, eszibe, kezibe. Kivételt képeznek: negyedén, ötödén, hetedén, kilencedén, tizedén stb.; de ezeknél is: negyedibű, ötödibű, hetedibü stb. Ilyenek hatására a béke szó szuffixumos alakjai is hasonló változást szenvedtek: pl. hagy neki békit, marathazs békivé. 12. Néhány hagyományosan megmaradt félsz, módú ikes igealakokban: égyik ke, gyüjjík, mennyik ke! 13. A -ként ragban: pl. éggyénkint, naponkint, önkint. 14. Megőrizték régi rövid mgh.-kat: (acél:) acélat, acélos, akar ez, akar az, bir. Magánhangzók fejlődése. 15. aj Több msh.-n kezdődő vagy végződő idegen szavak elején vagy végén: iskola, uskola, oskola, iskátula; fásli, pertli, cucli, Fogli, pemzli, rádli, rékli, hokedli, hajzli, bufii, dudli, bidli, rigli, pukedli stb. b) Mássalhangzó torlódás elkerülése végett: gérádics, dérót; kurumpli; fölöstök; kovártéj; garádics; háromas.
