Túri Károly: A ceglédi nyelvjárás nyelvtana. I. - A Szegedi Alföldkutató Bizottság Könyvtára. I. Szakosztály közleményei 1. (Szeged, 1930)

21-ca: farkinca, Katica, Téca, koca, Gyurica (Jurica) csn. tubica;-csa: Borcsa, Marcsa, Ancsa;-esi: Fercsi, Lajcsi, Tercsi, Pulcsi, Nancsi, kancsi; -cska, -cske: humócska, bújócska; lassacskán, jócskán, segreverőcske;-cső: Mar cső;-i: kakri, bari, bojszi, buti, duci, dundi;-ka, -ke: akkorka, ekkorka, picurka, micurka, itóka, merőke, évöke, kenyérke, cinke (^cinege);-kó: litpkó, irinkó-pirinkó;-ó: apó, anpó, Feró, Janó, bátpó, cigaró;-ók, -ők: bibircsók, csömbök;-u: anyu, apu, kutpu, Pityu; ,-uci: anyuci, apuci, Linuci;-us: cicus, babus, Gézus, Ferus, Karus, bátyus, kutyus, csinus, Pityus, Terus; talán ilyenek analógiájára: Vilmus.

122. A személyes névmások többesszámában mindenütt ott van a -k többes jel: (én, te, ü), mink, tik, ük.

123. Egyéb érdekes képzések: a (mezítláb ~) mesztélláb szavunk megőrizte a fosztó-képző eredeti alakját. Pl. ízík ,ételhulladék’, szárízík ,olyan kukoricaszár, amelyikről a jószág már lerágta a levelet’, étkes ,falánk’, anyányi ,anyának való’, ,embérnyi ,ember számba menő’, csipetnyi, picsányi ,mákszemnyi’, disznóság ,disznó aprólék: hurka, kolbász, tepertű’, elöte ,sárból készült kemenceajtó’, attú fojvást ,attól kezdve mindig’, fogvást, ódalvást, rögvest, borzasztóságossan, nyomorúságossan, iszontatósképpen, éppensíggé (éppen), ott se vótam.

c) Szóvegyülés

124. Gyüszméköl (gyüsz + mész X köl), csukréta (csukor Xbukréta), mettü fogva (mitől fogva X ettől fogva), rémisztő (rémítő X ijesztő), órákká (pl. három órákká: órakkó Xflkkó)

125. Jelentéstapadás útján jöttek létre: centi (méter), csépés (orrú), csörgő (játék), delelő, dongó (légy), farkasordító ,hideg szoba’, nyakravuló (kendő), fekvő (beteg), félábas (cipő), árnyík (szék).

Szóragozás a) Igeragozás

126. Nyelvjárásunk igeragozásában kevés eltérés van a köznyelvtől. A jövő időt vagy csak a jelennel, vagy a jelen idő elé tett majd szócskával fejezi ki; a végzett jövőt pedig