Túri Károly: A ceglédi nyelvjárás nyelvtana. I. - A Szegedi Alföldkutató Bizottság Könyvtára. I. Szakosztály közleményei 1. (Szeged, 1930)

16

here, nyűt, nyútóckodik, páva, téföl, únyi; de bojt, bujtár, ejt, fejt, fújt, hajnal, lejt, óhajt, rejt, rojt, sóhajt stb.

. 87. Szórványos kiesések: áslúg, bisáma, férhőmén, fizura, gilice, ikább, pitar, píz, rátotta (megőrzött régiség, vő. éfél) ~rántotta, réguta, rohad, Stenfeld, terpetni, tesvér.

88. Néha egész szótag is elmarad: écsanyám, écsapám, kék^köllene, mángol, a zistállót neki, nem tóm, köttem (kötő/ lem), tésasszo.

c) Szóvégéről

89. Szóvégéről gyakran lekopik az n és ny (az előtte levő magánhangzót nazalizálva): pl. alsöví, aszta, búivá, bizg bödö, bükkö, cigá, döbö, edí, fösví, gyíkí, halvg, Káinig, katlg, kérni, kereszti, keské, ködmö, lg, légi, lepi, Marig csn., Mártg, mellí nyílva, oroszig, papig, porcéig, potkg, sori szegi, tg, tésasszo, törví, vg. [Vő. 20.§. aj]. A vőfí szót csak a téves appercepció következtében lehet idesorolni.

90. A hol? kérdésre felelő helyhatározórag is-ha, -be: pl. házba, kerdbe. A locativusi -n mindig megmarad: pl. házon, asztalon, magossan, magoson.

91. t, d: mer, mér, mégin, minpgpár, dunc (: duncos üveg, dunszt), máj; -ér (<-ért): pízér, ecetér.

r: hama, mé (miért), mé (mert), minpgpá; -kó, -szó, -szé, -sző, -é (<-ért): pl. máskó, szásszó, éccé, ezérsző, pízé.

z: -hó, -hő: asztalhó, víszhő, tüszhő. Vö. 48.§.

j: gané, páré, karé, taré. A für megőrzött régiség.

92. Az igeragozásban a 2. személyü l rag is lekopik: pl.

a) jelen időben: esző, tészö, vesző, gpüvő, menő, rakó, szakajtó, adó, ugró;

b) mult időben: jártá, attá, kaptá, loptá;

c) felszólító módban, ikes és ikteleneknél egyaránt: ugorjá, mennyé, járjá, lopjá, alkuggpá;

d) föltételes módban: járná, anná, kapná, lopná, ugorná.

93. Lekopik az l a szuffixumok, névutók és határozószók végéről: jó (jól) és még vö. 7., 22., 40.§.