Túri Károly: A ceglédi nyelvjárás nyelvtana. I. - A Szegedi Alföldkutató Bizottság Könyvtára. I. Szakosztály közleményei 1. (Szeged, 1930)

Alaktan

94. Nyelvjárásunk alaktana nem olyan gazdag különlegességekben, azonban mégis találunk a hangtani sajátságokon kívül szorosabb értelemben vett alaktani sajátságokat a szóösszetételben, szótövekben, szóképzésben és szóragozásban.

95. Tárgyas összetételek: hásztüznéző, ebéthordó ,edény, amiben az ebédet viszik; az aki az ebédet viszi’, kenderúsztató ,az a hely, ahol a kendert áztatják’, kutyaszorító ,szük, keskeny utca’, mindentudó, kárvallott, búzaszentölő, kállátó, készfogó, kereszfáró (hét v. napok).

96. Birtokos összetétel: városháza, temetőárka, vásárfifa, tehénfárás, halámadár ,a temetkezési vállalkozó személyzete’ nyakszég.

97. Jelzős összetétel: fejőszék, fékészfűrész, fékészkalapáics, kisajtó.

98. Határozós összetétel: összemar ék, tejbekása, kerbenézö (kancsal), égyremást, ke re szív ágó {fűrész). — Ezt a különös kifejezést is hallottam: Az is úgy mesztéllábfejje (hajadonfőve) járt, mint a gépész úr.

99. Nyelvjárásunkban nagyon sok ikerszó van: aj-baj, bíg-bőg, billég-ballag, csirip-csupp, csiszég-csoszog, dérré-dúrrá, dúl-fúl, etye-petye, fütet-kutat, gidrézs-gödrös, hebe-hurgya, hébe-korba, herce-hurca, hetet-havat (összehord), himölhámol, hityég-hütyög, idrézs-bodros, ihog-vihog, irulpirul, ityég-fityég, izget-mozgat, kence-fence, kótya-vetye, mityég motyog, nyif-nyaf, nyímég-nyámog, ötöl-hatol, rityég-rötyög, sziszek-szuszog, zeg-zug; Ista-Pista, Jóska-tojóska, Örzse-Pörzse stb. Vö. 50.§.

100. A köznyelvtől eltérően zárt é is állhat néhány szó végén: le, né, se, te, sose, csóré, purgyé; s a kérdő é: pl.

Szóösszetétel

Szótövek