Túri Károly: A ceglédi nyelvjárás nyelvtana. I. - A Szegedi Alföldkutató Bizottság Könyvtára. I. Szakosztály közleményei 1. (Szeged, 1930)
11 aj>i: csavar kál^csavirkál, faricskál, hasadék ^ hasidék mutazsd^mulizsd, nvarvog^-nyirvog, sapka^sipka. o^>i: abroncs ^abrincs, buborcsós^bibircsós, hasogat^ hasigat. uj>i: buborcsós ^ bibircsós, csiga-buga^csiga-biga, csuklik ~csiklik, kancsika. a>é: re perál, cigéretta, csuszpéjz, koméndíroz, lédegrédál. e(é)^>a(á): gége^géga, kaién d árijo kalandári jóm, katékizmusr^katakizmus, rnihejst^mihent^mibánt. o>é: kunyorál^kunyérál. Érdekes megjegyezni a fázok~ fazék, marok^rnarék, (polyva^) péva, (zsétárzsaftár változatokat. Mássalhangzók Mássalhangzók megnyúlása a) Önálló nyúlások 52. Önállóan csakis intervokális helyzetben nyúltak meg a mássalhangzók. 53. 1>//; billeg, dcbélla, dülleszt, fullánk, füllik, hálló, hálló(ing), /íáín//ó(abrosz), kevesellem, (-.^kevesell és ilyenek analógiájára föli, nyöll), kézellő, kicsillem, kímíllem, nagyollom, négvellö, pantalló, sokallom, szógálló^szógáló, szűkcllérn. Megnnyúlik még a köv. szuff. és névutóknak személyragos alakjaiban: aluliam stb. elültem, felüliem, fölültem, körüliem, közüliünk, mégüllem^mögüllem, mellüUem, nállam, rúllam f^rúlam), lüllem. Vő. 10.§. 54. s>ss; esső, kissebb, a melléknévi s képző is megnyúlik intervokális helyzetben, csak a többesszám fc-ja, a tárgyeset í-je és a hely- és képeshelyhatározó n-je előtt nem nyúlik meg az s, ha az ilyenj s és a -k, -t, -n szuff. között a mgh. középső nyelvállású. Pl. magyarossan, keservessen, fényessebb, pirossabb, pirossak, de: pirosok, pirosokat, magossan, magossak, de: magosok, magosokat, magoson stb. Vö. 90.§. Kivételt képez a kevés szó is: kevesebb, kevesen, kevesek, keveset. 55. Szórványosan nyúltak meg a msh. a köv. szavakban: atntnén, bakkancs, cuppog, cuppoglat, cuppogat, egésszen, héjjá, kocsonnya, pécsennye, utánnam, uzsonnya. Az egyébb szó b-je valószínűleg a középfok 55-jének a hatása következtében nyúlt meg; a kaccs szó pedig a gyakorta használt kacscsa, feaccsáf-féle alakokból való elvonás.
