Túri Károly: A ceglédi nyelvjárás nyelvtana. I. - A Szegedi Alföldkutató Bizottság Könyvtára. I. Szakosztály közleményei 1. (Szeged, 1930)
12 b) Pótló nyúlások 56. Mássalhangzók megnyúlása a megelőző mássalhangzó kiesésével kapcsolatban: 57. dlj>ll: palló r^padló, pallós, billi^bidli. 58. ni, nvli>ll: ajáll, kíllódik, hullakik, reméli, fűlik, halló van itt. 59. babéllevél, ballang, béllö, mékcsömöllik, gpalló^gparló, gpakollat, hamallom, kállátó, kollát, mángolló, öllet, mégőlli, pállik, pollad, pallag, pazalló, salló, sállik, su péllát, síkálló^síkálójkefe), tállá, tölleszt, töllő(rongy), vándolló, vássállok, megváltak, megvetlek, vitolla, zavallak. 60. lr^>rr: réggerre^réggére, ódurranódára. Vő. 6.§. 61. dri>nn: ez a változás a hannagp szót kivéve csak a -d végű igék főnévi igenevében és feltételes módjában van meg, pl. maranni, marannék, kapkonni, kapkonnék; s az ilyenek analógiájára az sz el és d-vel bővülő igéknek hasonló alakjaiban: pl. tenni, venni, (alunni), tennék, vennék, (alunnék). 62. ld^>dd: (az l végű igék fölszólítómódjában) csinádd, kapádd, kaszádd, nvédd,^nvcld, csapódd. Ez utóbbiaknál a pótlónyúlás következtében a mgh. is, a msh. is megnyúlt. U- gyanígy nyúlt meg a multidejű mell. igenév t-je a műveltető -tat, -tét képző f-je és az l előtti mgh. az l kiesésével: pl. csapott, csapót hordó, erőttei., Vő. 84.§. 63. //>//.• afj, áitaijába, dérékajj, fejajja; s az l végű igék /-vei kezdődő ragja előtt: pl. eméjj, fájjál, tojjál. 64. A tp és gp szintén kiesik a d, t, l, sz, n msh.-k előtt: pl. haggpüjjön, hasszalaggvon, hanném, haliám, léfottam, léfonnék, nasszájú, hattam^hatptam, kannám. Aí v. tp (<gp) -f- s vagy sz=affrikáta: hacc, focc(fotpsz), éccé, kéccé, kőcscség stb. 65. Az az, ez z-je kiesésével kapcsolatban nyúltak meg a köv.: ammá lehet, ammondó vagvok, ennem, emmég (ez nem, ez meg), abbijo, appedig, avvâ^azzâ. Beszéd közben az egyszólamba tartozó szavakon is megfigyelhetjük ugyanezeket a változásokat. Pl. hocs csak, hol léssz, hot tudod, kab be, nal Iá, kam még, Szemmiklós stb. 66. Szórványosan nyúltak meg a mássalhangzók a következő szavakban: hummi (holmi), mámmá, rittig, ténnap, óittóhej (álltó hely). 67. Rákövetkező mássalhangzó kiesésével nyúltak meg: (poshad>) possad, dunna, copp (<jcopf), (keshed~>) kessed, (péshed>) péssed. Mássalhangzók megrövidülése 68. Intervokális helyzetben elég gyakori: rrj>r: éré, ára, emére, amăra, mére (úrnőre), árébb, érébb- amárébb, emé-
