Surányi Dezső: Magyar biokertek a XVII. században (Budapest, 1987)
A Kerti dolgok leírásában szereplő Mizald-írások a következők: I. A kerteknek gondviselését, ékesitését és sok rendbéli titkait mutatja meg. II. A kerti élő fáknak oltásárul. III. Élő fáknak minden részekről Írott munkája. IV. Alexikepus, avagy orvoskert. V. A kerti gyümölcsöknek, parajoknak, gyökereknek, szőlőknek, húsoknak és leveknek... melyek a testet gyengén tisztítják... VI. A boroknak elkészítéséről. Az eredeti műből igyekeztünk jellemző és megalapozott ismereteket tartalmazó részeket kiválogatni (zárójelben az eredeti mű oldalszámai), amelyek a kártevők elleni küzdelemben (24—29. o.), a fák (119—123. o.), a beteg fák (127—130. o.) és a palánták (124—127. o.) védelmében fontosak. Villanovai Arnold orvos tapasztalatait írásba foglalta Mizald, ez a rész a kerti növényekből, egyes fogyasztható részeikből készíthető ételek hasznosságáról szól (237—248. o.). Az orvosi kert, vagyis Alexikepus valós gyógy- és fűszernövényes kertet mutat be, amely nyolc kertrészből, ún. mezőből áll, 61 növényfaj ágyásaiból alkotva. A II. mező négy faja (304—323. o.) és a III. mező tizenegy faja (323—343. o.) található a válogatásban. Erdély számára kívánt a Kerti dolgok leírása mintául szolgálni, bár ebből kevés valósult meg, a nehéz történelmi, katonai szituáció miatt; ami mégis, az kevésbé tekinthető külföldi elemnek, hisz hazai előzményei épp Erdélyben voltak meg. A gyógynövényekkel való ember-, állat- és növénygyógyításnak nagy múltja volt Erdélyben, nem kevésbé az aszalványok és a konzerv termékek előállításának. Kellő bizonyság erre az adók formájában beszolgáltatott növényi termények széles skálája, ezek olvashatók is Bornemissza Anna gazdasági naplóiban, amit 1904-ben a Magyar Tudományos Akadémia adott ki. A pozsonyi kerttől a Posoni kertig A török fenyegetés miatt az esztergomi érsekség élén álló főpapok nem érezték biztonságban magukat és hivatalukat, emiatt állandó tartózkodási helyül szolgáló rezidenciát alakítottak ki Nagyszombaton, majd Pozsonyban. A pozsonyi kert létesítésében Oláh Miklós, Verancsics Antal, Pázmány Péter és Lósy Imre, döntően pedig Lippay György játszott szerepet. Lippay György az érseki szék elfoglalása után azonnal megkezdte a kert kiépítését, amelyet olyan sikeresen oldott meg, hogy a 24 évvel később bekövetkezett halála idejére már Európa-hírűvé vált a kert. Számos egzotikus fajt honosítottak meg, a pompás park vonzotta a látogatókat. Melegágyakat, szökőkutakat, lugasokat és más műtárgyakat, citrom- és narancsházakat építettek. Lippai János 1606-ban született Pozsonyban. Bécsben tanult, belépett a jezsuita rendbe, ahol tanári feladatot is kapott; Grazban és Bécsben keleti nyelveket oktatott, majd a jezsuitákat különben is kedvelő Lippay György, vagyis Lippai János bátyja, a pozsonyi érseki udvarba hívta. Rendkívül tevékenyen dolgozott a kert kiépítésén, összegyűlt tapasztalatainak élmény- és jegyzetanyagából írta meg a nagy művek sorát. 8
