Surányi Dezső: Magyar biokertek a XVII. században (Budapest, 1987)

Alexikepus, avagy Orvos kert

tizenkét nap alatt adj a betegnek éhomra; ő azt mondja, hogy eképpen sokakat az arénáiul meggyógyított. Eddig Írni az isóp erejérül elég lészen, ha arra megintelek, hogy kicsiny törés és főzés kell néki. De gyönyörűséges dolog lesz itt megjegyzem Pena Péter beszédit, hogy az anglusok kertekben minden munka kívül az isóp fele mind levelére, s ágára nézve minden pihe nélkül úgy meg­­fejéredik, hogy akármely havat, vagy mészkövet elérjen; fele peniglen tiszta zöld. III. ÁGY. A borsfü vagy kerti isóp fü és annak orvos hasznai A kerti isóp fü, melyet a deákok Saturea­­nak, a gallusok serrietának hívnak, a vize­letet és hószámot indítja. Ennek füvét vi­rágával egyben, ha szagolják, vagy korona módjára fejek körül tészik a mély álom­ban elmerülteknek, őket felserkenti. Az ő vizes rósa vizével egyben, a fülfájlalók fű­­lökben hasznosan csepegtetik és búza­liszttel egyben a csipőcsontra hasznosan kenheted; borral egyben a tüdő, mell és hólyag betegségit gyógyítja. Ha vízben megtöröd és elhinted a bolhákat kiöli; s az asszonyokat szülések után tisztítja és a hervadó közösülést izgatja, mely okra nézve az kacér szatiráktul vette nevezetit. El nem kell hallgatni azt, hogy a gyo­morfőzést segíti, s utálását megszünteti, sőt mézzel ha öszvecsinálod, megtört po­rát, s reá kened, vagy borral iszod, amely­ben nehezen kijövő taknyot, pökés által kihoz. Ezen lágy meleg borral a gyomor fájást megcsillapitja. Halálos álomban fek­vőket felserkenthetsz, ha meleg ecettel ezt öszveelegyited, s fejeket a fekvőknek véle táplálod. Ha porát hörpölő tyukmonyban eszed, az elaluvó szerelmet indítja. Ha uj Pena Péter — Pena, Pierre XVI. száza­di orvos és botanikus, akinek Stirpiu­­mát 1958-ban ismételten megjelentet­ték, az új kiadás hazai könyvtárakban is megvan földi mogyoró — A mai földimogyoró nem lehet, a XVIII—XIX. században kezdték termeszteni Európában: pal­­ka, földi mandula — Cyperus esculen­­tus 173

Next

/
Thumbnails
Contents